Eltűnnek a himalájai erdők
A Delhi Egyetem kutatói szerint a Himalája olyan gyorsan kopaszodik, hogy ha így halad, egy emberöltőn belül kipusztul az itt honos állat- és növényfajok negyede, pedig meglepő módon ezen a vidéken most még többféle ökoszisztéma található, mint az Amazonas völgyének esőerdeiben - írja a brit New Scientist. A himalájai erdőségek számos veszélyeztetett faj utolsó mentsvárai: élnek még itt tigrisek és leopárdok, szakállas saskeselyű és szirti sas, ázsiai örvös medve, és egy különleges, méretben a mi őzünkhöz hasonló párosujjú patás, a pézsmaállat.
Nem túl biztató rájuk nézve, hogy a kormány nem vesz tudomást a problémáról, mert minisztériumainak hivatalos adatai szerint az erdők kiterjedése nemhogy nem csökkent, de az utóbbi években még nőtt is.
Az egyetem adatai azonban mást mutatnak. A kutatók a terepi felmérések mellett nagy felbontású, a hetvenes és nyolcvanas évekből, valamint az ezredfordulóról származó műholdképeket elemeztek. A vizsgált területek 40 százalékát valamikor zárt, sűrű erdő borította, 10-40 százalékát pedig nyílt tisztásokkal tarkított erdőségek. 2000-re ezekről a területekről az erdők 15 százaléka eltűnt. Még ha az erdőirtás folyamatának gyorsulását nem is veszik számításba - ami a növekvő népességgel, a mezőgazdasági területek kiterjesztésével, és a tervezett energiatermelő beruházásokkal mindig együtt jár - 2100-ra az erdők fele elvész.
A kutatócsoport vezetője, Maharaj Pandit jóindulatúan úgy nyilatkozott, hogy az ő adataik, és a hivatalos adatok közötti drámai eltérés valószínűleg abból adódik, hogy az állami intézmények a vizsgálatok során kevés mintaterülettel dolgoztak, és nem áll rendelkezésükre a megfelelő technikai háttér, valamint egyéb szükséges erőforrások.
Ugyanakkor a kormány valószínűleg túlbecsüli azon intézkedésének hatását is, mellyel leállította a kereskedelmi célú fakitermelést a Himaláján, és erdőtelepítő programot indított a távoli, lakatlan vidékeken. Az erőfeszítés dicséretes, az erdőirtás azonban elsősorban a terjeszkedő települések körül zajlik, így inkább ott lenne szükség fatelepítésre.
A hibás számításokra támaszkodva mindenesetre könnyebben mennek át az engedélyeztetési folyamaton a tervbe vett gigantikus beruházások: India óriási vízerőműveket tervez, melyek 80 százaléka a Himalájában épülne, a hegycsúcsok gleccsereiből származó vizeket pedig öntözőcsatorna-hálózatokba terelnék, melyekkel a kiterjedt mezőgazdasági területeket látják majd el.
