Nem tett le a pénzügyi kormányzat az iparűzési adó megszűntetéséről - nyilatkozta Pichler Ferenc, a Pénzügyminisztérium (PM) sajtófőnöke lapunknak. Mint megírtuk: az Európai Bíróság több nagyvállalat - köztük az OTP, az E.ON, a Tesco és a Vodafone - keresete alapján indított eljárást a napokban annak megállapítására: az uniós szabályokba ütközik-e a magyar helyi adófajta, vagyis bújtatott forgalmi adónak minősül-e. A PM hivatalos álláspontja szerint biztosan nem - Pichler a Napi Gazdaságnak azt mondta, hogy az adó megszüntetésére az önkormányzati finanszírozás átalakítása miatt van szükség. Azt is hangsúlyozta: annak ellenére akarják mindenképpen lecserélni az iparűzési adót, hogy az ezt 2008-ra előíró paragrafust a legutóbbi törvénymódosítással eltörölték. Mint mondta: az időpontról nem született még döntés.

László Csaba volt pénzügyminiszter, a KPMG adóügyekkel foglalkozó partnere szerint egyáltalán nem biztos, hogy az Európai Bíróság az uniós joggal ellentétesnek minősíti a magyar iparűzési adót - az eljárás még kétesélyes. Azt azonban üdvözölnék, ha a vállalkozók életét ma leginkább nehezítő adónemet megszüntetné a kormány. Szerinte, amennyiben lehetőség nyílik az adócsökkentésre Magyarországon, valóban ezzel kellene kezdeni. Az azonban már más kérdés - az önkormányzati finanszírozást érintő ügy -, miként lehet pótolni a helyi testületeknél az ezzel járó, összesen 350 milliárd forintos bevételkiesést.

Oszkó Péter, a Deloitte vezető partnere szerint ésszerűtlen, gazdaságpolitikai szempontból káros és elavult adónemről van szó. Az iparűzési adó ugyanis éppen a foglalkoztatást és a beruházásokat terheli - ezek költségei nem vonhatók le az alapjából -, pedig éppen ezen tevékenységek ösztönzése volna a cél. Oszkó úgy véli: amennyiben a kormány másik helyi bevétellel kívánja pótolni az iparűzési adó eltörlése miatt keletkező űrt, csak a vagyoni típusú és a jövedelmeket sújtó adók között válogathat. Előbbire van kísérlet: az ingatlanadó 2008-ra tervezett bevezetése hozhat az önkormányzatok konyhájára, ám - tervezett mértéke miatt - nem sokat. Úgy tudjuk: ebből a forrásból alig néhány tízmilliárdos bevételre tehetnek szert az önkormányzatok, ami nem pótolhatja az iparűzési adó megszüntetésével kieső százmilliárdokat. Oszkó Péter szerint a jövedelemadók esetében a helyben kivetett személyi jövedelemadó, esetleg a mostani szja helyben maradó részének növelése kerülhetne szóba. Vagy egy új, a vállalatokat már tényleg a jövedelmük alapján terhelő elvonás. Csakhogy ez utóbbi immáron a harmadik nyereségadó-fajtát jelentené (a szolidaritási adó és a normál nyereségadó mellett). Ez tovább bonyolítaná a rendszert, három nyereségadóval az ország tőkevonzó képessége is csökkenne - Oszkó szerint jobb volna, ha egy vállalati adót osztana meg a kormány az önkormányzatokkal.