Rövid távon a legnagyobb érvágás valószínűleg a közszolgák tizenharmadik havi bérének megszüntetése lesz, de valószínűleg a nyelv- és gépkocsi-vezetői pótlék kiiktatása is sokaknak fáj majd a két évre befagyasztott alapbérek mellett. Ezek lehetnek a közszféra új létszám- és bérgazdálkodási rendszerének első, a pénztárcákat is jelentősen érintő lépései 2007-ben - derül ki az államreform- bizottság környezetéből lapunk birtokába került dokumentumból. Bár a teljesítményalapon differenciált bértömeg-gazdálkodás csak 2008-tól lép életbe, már 2007-ben megtisztítanák az állam- és közigazgatás illetménygazdálkodását számos nem kívánt, illetve nem a teljesítményelvet tükröző, ugyanakkor költséges elemtől.

A közszféra személyi juttatásokra jövőre nem költhet többet, mint az idén. Ráadásul a most és 2007-ben elbocsátandó közszolgák bérét nem lehet visszatölteni a rendszerbe. Vagyis: az elbocsátottak bérével eleve csökken az ebben az évben a GDP 12,1 százalékát, vagyis közel 2420 milliárd forintot kitevő keret. 2008-ban azonban már felhasználható lesz béremelésre az elbocsátásokból adódó megtakarítás. A teljesítménymérésen és -értékelésen alapuló díjazáshoz viszont pluszforrásra van szükség. Minthogy az illetményalap és a közalkalmazotti bértábla nem változik, a forrást a mai, a teljesítményhez nem kötődő juttatások lefaragásával, pontosabban: a bértömegbe való beépítésével lehet előteremteni. A megszűnő juttatások öszszege így nem vész el, csupán más elvek alapján és más módon kerül a közalkalmazottak pénztárcáiba.

Ily módon már jövőre szűkítenék a pótlékok körét: ennek a munkaanyag szerint a nyelvpótlék és a gépkocsi-vezetői pótlék esne áldozatul. Szóba kerül az utazási kedvezmény és a versenyszférában engedélyezettnél több szabadnap is, mint olyan előnyök, amelyekről esetleg le kell majd mondani. Megszűnne a tizenharmadik havi bér is, és a személyi juttatások egy részét - ilyenek például a nem rendszeres juttatások (jutalom, kitüntetések) - is beolvasztanák a bérkeretbe.

A munkaanyag szerint megmaradnának viszont azok a juttatások, amelyek a versenyszférában alkalmazott cafeteria-rendszerek sajátjai is lehetnének - ilyen például a ruhapénz és az étkezési hozzájárulás.

Szűkítenék továbbá a vezetői és tiszti állományt, a főtisztviselői és központi tiszti kar teljes megszüntetése pedig egymilliárdos megtakarítást hozhatna már 2007-ben.

Lényeges változás lehet jövőre, ha tágítják az egyes fizetési kategóriák alsó és felső határait, ami 2008-ban a kompetenciaalapú illetményrendszer bevezetését könnyítheti meg. Intézménytípusonként úgynevezett kompetenciarendeletekkel szabályoznák ugyanis az egyes munkakörök esetében elvárható szakmai képzettséget és egyéb elvárásokat, és részben ez alapján határoznák meg az egyéni béreket.

A központi költségvetési szervek bértömegét éves keretszámok alapján állapítanák meg - a társadalombiztosítás és az önkormányzati intézményeknél a finanszírozási sajátosságok figyelembevételével. Az elvégzendő feladatokhoz rendelt létszámkerethez igazított összeget csak többletfeladat, illetve többletbevétel esetén lehetne növelni. Ez 2007-re vonatkozóan az idei illetménytömegnek a létszámcsökkentéssel korrigált összege alapján történik majd. Teljesítményösztönzésre pedig a személyi juttatási előirányzat egy bizonyos százalékát lehet majd fordítani, méghozzá különböző szinteken. A jól teljesítő minisztériumokat a miniszterelnök úgy jutalmazhatja, hogy juttatási keretüket néhány százalékkal növeli, az egyes minisztériumok alá tartozó intézmények esetében hasonló elven működhet majd a jutalmazás a költségvetési törvényben elkülönített célelőirányzat terhére. A közszolgálatban dolgozók pedig - a következő két évre egyébként befagyasztott - bérük legfeljebb 5 százalékát kaphatják majd meg teljesítményük díjazásaként. Ennek formája a tervezet szerint béremelés lehet, ami határozott időre is szólhat.

A határozott időre szóló béremelés egyébként új vívmánya lenne a magyar közszolgálatnak: ilyet akkor kaphatna valaki, ha szezonális vagy ad hoc jelleggel végezne munkát - erre példa lehet a bevallások feldolgozása az adóhatóságnál.

A munkaanyag kitér a különböző juttatási keretek mértékére: keresetkiegészítésre a közalkalmazottak esetében a teljes bérkeret 2 százaléka különítendő majd el kötelezően, ám ez felmehet 5 százalékig. A jutalomkeret a költségvetési szerveknél a személyi juttatási előirányzat 8, a közszolgáltató szerveknél (közoktatási, kulturális, egészségügyi szervek) 5 százaléka lehet.