Lapunk több forrásból is úgy értesült, hogy Tatárt, ellentétben néhány korábbi hírrel, nem fogják leváltani, sőt az ellene zajló vizsgálat is elsősorban azt a célt szolgálta, hogy a zöldtárca vezetőjét, Persányi Miklóst is erre sarkallja, aki meglepő keménységgel állt ki Dunkel Zoltán, az OMSZ vezetője mellett, s a tárgyaláson koalíciós feszültségként értékelt egy esetlegesen túl szigorú felelősségre vonást. Értesülésünk szerint tudniillik a MeH-vizsgálat elsősorban a meteorológiai szolgálatnál talált komoly hiányosságokat.

Persányi Miklós lapunknak elmondta, hogy az OMSZ-nél tegnap reggel óta két vizsgálat is folyik: az egyik azt elemzi, hogy megfelelő körültekintéssel járt-e el az augusztus 20-i viharral kapcsolatos tájékoztatás során a szolgálat, a másik pedig kimondottan a szolgálat első emberének esetleges érintettségét vizsgálja. Az első eljárás keretében azt is megpróbálják kideríteni, hogy rendeltetésszerűen működött-e az év elején 80 millió forintos költséggel kialakított riasztási rendszer. (A pénzt a mátrakeresztesi katasztrófa után "követelte ki" magának a kormánytól az OMSZ és a katasztrófavédelem.)

Eközben fegyelmi eljárás folyik a vasárnapi piros veszélyességi fokozatú riasztást a katasztrófavédelmi igazgatóságra továbbító ügyeletes meteorológus ellen is. A hírek szerint az egyébként "szakmailag korrekt" tartalmú riasztást az OMSZ-től e-mailen juttatták el a BM katasztrófavédelmi ügyeletére. Az a megállapodás azonban, amit az említett rendszer beindításakor az OMSZ, a vízügy országos műszaki irányító törzse és a katasztrófavédelem kötött, azt tartalmazza - és információink szerint ez szerepel az OMSZ működési szabályzatában is -, hogy piros fokozatú riasztás eseténe-mailben, telefonon és faxon is kapcsolatba kell lépni a katasztrófavédelemmel. Úgy tudni, ez most nem történt meg. A vizsgálatokat Kovács Kálmán, a zöldtárca államtitkára vezeti.

Ami a rejtélyes e-mailt illeti: a meteorológiai szolgálat folyamatosan tájékoztatja az Országos Katasztrófavédelmi Főigazgatóságot az időjárási veszélyhelyzetekről. A katasztrófavédelemnek a jelzést továbbítania kell - a Budapestre és a főváros térségére vonatkozó riasztás esetén például értesítik a fővárosi polgári védelmet, a Pest megyei katasztrófavédelmet és az érintett területen lévő önkormányzati tűzoltóságokat. A veszély esetén szükséges rendkívüli intézkedésekről - például egyes területek kiürítéséről vagy a polgári védelmi erők mozgósításáról - viszont megint egy másik szervezet, az önkormányzat védelmi bizottsága, illetve indokolt esetben annak elnöke dönthet.

Ma tehát a riasztás meglehetősen kacskaringós úton jut el az illetékes vezetőhöz: a védelmi bizottság élén álló polgármesterhez. Igaz, a katasztrófavédelmi törvény arról is rendelkezik, hogy aki katasztrófaveszélyt észlel, az OKF mellett köteles közvetlenül tájékoztatni az érintett polgármesteri hivatalt és az önkormányzati tűzoltóságot is. Vagyis: a figyelmeztetést elvileg a védelmi bizottság vezetőjének is azonnal meg kell(ene) kapnia.

Ezért valójában csak elvi jelentősége van annak, hogy az OKF ügyeletese a meteorológiai szolgálat vasárnapi, e-mailben küldött riasztását csak órákkal később olvasta el. Ha ugyanis a kevéssel este fél nyolc után érkezett elektronikus levelet megnézi, azt csupán továbbítania kellett volna, s akkor is kérdéses, hogy a jelzés időben eljut-e a fővárosi védelmi bizottság elnökéhez. De csaknem bizonyos, hogy a kilenc órára tervezett tűzijáték leállítására, illetve a belső városrészek kiürítésére vonatkozó döntés még optimális körülmények között sem születhetett volna meg időben.

Vihar után - vihar elõtt?