Csaknem két és fél millió forintot követel a büntetés-végrehajtás attól a férfitól, aki más helyett töltötte le a szabadságvesztést, vagyis hívatlanul, a személyzet megtévesztésével "vendégeskedett" a kecskeméti börtönben. Egyes információk szerint két és fél millió forintért vállalta, hogy rács mögé vonul, ha tehát a büntetés-végrehajtás megnyeri a költségek megtérítése iránt indítandó polgári pert, akkor az "üzleten" egyetlen vasat sem keresett. A tetemes számla oka egyébként az, hogy a fogvatartottakkal kapcsolatos valamennyi kiadást - az élelmezéstől az őrzéssel kapcsolatos költségekig - számba vették, beleértve a létesítmény és az eszközök amortizációját is. Így a napi tétel 7534 forint, ami általában is igaz: ennyibe kerül egy rab eltartása az államnak.

Mint ismeretes, a kecskeméti fegyintézet a "bérleülőről" - annak kedvezményes szabadulása után - állampolgári bejelentés alapján értesült. Az adatok ellenőrzése után megállapították, hogy egy elítéltet hamis iratokkal valóban más helyettesítette. A vállalkozó kedvű férfi ellen közokirat-hamisítás és bűnpártolás miatt indulhat büntetőeljárás; ezek egyenként három évig terjedő szabadságvesztéssel sújthatók, ezért megeshet, hogy most a saját jogán kerül majd börtönbe. Az ügy számára nem kevésbé kellemetlen fordulata, hogy ezúttal az odabent töltött időt sem veszik figyelembe, hiszen saját elhatározásából csukatta be magát.

A tényleges elítéltet viszont csak akkor lehet felelősségre vonni, ha maga is legalább felbujtóként részt vett az okirathamisításban. Önmagában ugyanis az, hogy nem jelentkezett a büntetésre, illetve hogy "bérleülőt" fogadott, nem bűncselekmény. Ezért csak annyi biztos: a még el nem évült ítéletet végre kell hajtani. (L. K.)