A kamatadó gyors bevezetése, úgy tűnik, nemcsak a bankok és a lakosság felkészülésére hagyott a szükségesnél kevesebb időt, de a törvényi szabályozásban is egymásután bukkannak megválaszolatlan kérdésekre a szakemberek. A lakosság gőzerővel "menti, ami menthető" a szeptember elsején életbe lépő 20 százalékos adó elől. A hosszú lejáratú befektetéseket kínáló bankok óriási forgalomnövekedésről számolnak be, ám kevesebb mint két héttel az "átállás" előtt még az sem tisztázott, törvényesek-e az egy évnél hosszabb lejáratú lekötött betétek. A jogi gubancot a polgári törvénykönyv 535. paragrafusa, illetve egy 1989-es, máig élő törvényerejű rendelet okozza. E két jogszabály szerint a bankszámlákra is vonatkozik az a 17 éves, a takarékbetétekről szóló előírás, amely kimondja, hogy e megtakarítások után minden év december 31-ig kamatot kell fizetni.

Néhány banknál ezt a jogszabályt úgy értelmezik, hogy a lekötött betétekre legalább évente kamatot kell fizetni, vagyis a hitelintézet egy évnél hosszabb lejáratú konstrukciót nem kínálhat ügyfeleinek. Ha a kételyüket megfogalmazó szakértőknek igazuk lenne, megtörténhet, hogy a pénzüket hosszabb időre lekötő ügyfeleknek idővel szembesülniük kell azzal, hogy a kamatadó megfizetésétől legfeljebb az első évre mentesülnek.

A Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyeleténél (PSZÁF) a dilemmára azt a választ kaptuk, hogy a szervezet minden egyes konstrukciót egyedileg vizsgál meg. A PSZÁF szakértői emellett úgy látják, a lekötött betétre az idézett jogszabály nem vonatkozik, az ugyanis független a bankszámlaszerződéstől.

A felügyeleti álláspont ugyanakkor csak egy az értelmezések között, a végső választ a pénzügyi tárcának kellene megadnia arra, hogy lekötött betétekre érvényes-e az említett jogszabály, vagyis egyáltalán törvényesek-e az éven túli lekötési ajánlatok. (A kaotikus jogi összképet színesíti, hogy ugyanez a törvényerejű rendelet egyébként megtiltja bármiféle adó kivetését a takarékbetétekre és ezzel a bankszámlaszerződés alapján elhelyezett megtakarításokra is.)

Hasonló dilemma elé kerültek az elmúlt napokban azok, akik mondjuk egy korábbi befektetési konstrukció kifutásának határideje miatt az utolsó pillanatra kívánták hagyni pénzük újabb lekötését még a szeptember elsejei határidő előtt. A bankok befektetési alapjaikat ajánlják leginkább, ezeknek ugyanis nincs meghatározott lejárata, vagyis ügyfeleik akár évekre mentesülhetnek az új adónem fizetése alól. A befektetési jegyek vásárlása során ugyanakkor a pénz befizetésének napja nem azonos azzal az időponttal, amikor a befektetési jegyeket az új tulajdonos számláján jóváírják. A befektetést (szerződéskötést) követően általában a könyvelésig legalább két nap telik el. Így mindazok, akik össznépi szokás szerint az utolsó pillanatban szeretnék adómentesen befektetni a pénzüket, azzal szembesülhetnek, hogy az augusztus 30-án befizetett pénzük kamatából később adózniuk kell, azt ugyanis csak szeptemberben írják jóvá a számlájukon. E dilemmának próbált utánajárni tudósítónk. Az MKB Bank városi munkatársa kérdésére határozottan azt válaszolta: nyugodtan tegye a pénzét augusztus utolsó napján is befektetési alapba, biztos lehet benne, hogy a szeptemberi teljesítés ellenére sem kell majd annak visszaváltásakor kamatadót fizetni. A szomszédos K&H Bankban viszont már óva intették attól, hogy az utolsó napokra hagyja az ügyintézést. Azt mondták: ha a befektetési jegyeket nem írják jóvá még augusztusban az értékpapírszámlán, azok hozama után bizony levonják a kamatadót.

A CIB Bank szegedi fiókjának befektetési tanácsadója az első ügyintéző pártjára állt. Mellette ülő kollégája viszont arra a variációra voksolt: amennyiben az adóelkerülés szándékával akar befektetni, akkor bizony korábban kell vásárolnia.

Ezt követően megkérdeztük a bankok központi telefonos ügyfélszolgálatait. A K&H-nál ugyanazt mondták, mint szegedi kollégáik: úgy kell befektetési jegyet vásárolni, hogy azt még meg is kapjam augusztusban. A CIB Banknál - a szegedi fiókjukban kapott végső tájékoztatástól eltérően - azt mondták: a befizetés időpontja számít. Az MKB Bank telefonosa - ugyancsak ellentmondva a saját fiókjukban személyesen adott tájékoztatásnak - biztosított arról: a teljesülés időpontja a mérvadó.

A Budapest Bank és a HVB tanácsadói egyértelműen állították: csak a megbízás időpontját kell figyelni. Nem értett ezzel egyet az OTP és a Raiffeisen Bank ügyintézője. Később a Budapest Banktól visszahívtak minket: az ügyfélszolgálat munkatársát nem hagyta nyugodni a kérdés, még egyszer utánanézett, s rájött, hogy tévedett, amiért elnézést kért.

A pénzügyi felügyelettől több nap után azt a választ kaptuk, hogy a befizetés napja lesz a mérvadó, bátran befektethetik tehát az ügyfelek a pénzüket akár augusztus 31-én is. Feltéve persze, hogy más dilemmáikra választ kapnak addig.

Egyelőre az sem egyértelmű, hogy a jövőben - a Napi Gazdaság tegnapi írása szerint - a betéti kamatokat összehasonlíthatóvá tevő egységes betéti kamatmutató (EBKM) kiszámításakor számításba kell-e venni a hitelintézeteknek a 20 százalékos kamatadót vagy sem. A probléma most még utópisztikus, mert - ahogy erre nemrég a pénzügyi felügyelet is felhívta a figyelmet - a megtakarításokért most éles versenyre kelt bankok a finisben esetenként két-három éves ciklusokra kiszámolt kamatokkal is reklámozzák befektetési termékeiket az eddig szokásos és összehasonlítható éves kamatperiódus helyett. Ember legyen hát a talpán, aki néhány nap alatt képes ráakadni a legjobb ajánlatra a kínált akciós befektetések között.