Piros lámpát is kaphatnak a romániai munkavállalók

November-december környékén dönt arról a kormány, hogy Románia és Bulgária uniós csatlakozása után milyen feltételekkel vállalhatnak majd Magyarországon munkát az onnan érkezők. Ha más tagországok lezárják a határokat, nekünk is meg kell fontolnunk.

"Azon leszünk, hogy megfékezzük a hazánkba áramló jelentős munkavállalói hullámot Románia és Bulgária 2007-es uniós csatlakozása esetén" - szögezte le Ladó Mária. A Szociális és Munkaügyi Minisztérium integrációs és nemzetközi főigazgatóságának vezetője szerint a munkaerő-piaci elemzések értékelése után novemberre készülhet el és kerülhet a kormány elé a kérdést taglaló átfogó koncepció. Hivatalosan a két ország csatlakozásának napján kell majd nyilatkoznia Magyarországnak arról, hogy megnyitja-e határait a romániai és bolgár munkavállalók előtt, és ha igen, milyen feltételekkel.

Nagy-Britanniában a Sunday Times felmérése szerint a megkérdezettek 77 százaléka szigorú munkaerő-piaci korlátozásokkal tartaná távol a majdan csatlakozó Románia és Bulgária munkavállalóit az országtól, és az EUobserver szerint a munkavállalói szervezetek is hasonló követeléssel álltak elő a múlt héten. Azzal érvelnek, hogy a brit kormány a 2004-es bővítéskor is messze alábecsülte az akkor csatlakozó államokból érkezők számát. Mindössze 13 ezer emberre számítottak, ehelyett 2004 májusa óta mintegy 600 ezer külföldi munkavállaló érkezett a szigetországba. Egy nemrégiben készült brit tanulmány a következő bővítéstől 40 ezer romániai és 15 ezer bolgár vendégmunkás érkezését várja. A kormánytagok nyilatkozatai alapján meglehetősen óvatos politikára lehet számítani: Alistair Darling kereskedelmi és ipari miniszter szerint London "megfelelően kézben tartja" majd a migrációs kérdést, és szakít a "nyitott ajtó" elvével Romániát és Bulgáriát illetően. Ez annyit tesz, hogy a brit munkáltatók igényeit is figyelembe véve óvják majd az ország szociális, egészségügyi és közoktatási rendszerét a bevándorlás okozta feszültségektől.

Ladó nem tartja meglepőnek a szakszervezetek tiltakozását Nagy-Britanniában. A szakértő mindazonáltal azt hangsúlyozta, hogy a magyar kormány igyekszik kivárni, megismerni és megvitatni a többi tagország stratégiáját a kérdésben, és csak ezek ismeretében határozni. Egyúttal leszögezte: amennyiben mások lezárják határaikat a romániai és bolgár munkaerő előtt, hazánk is kénytelen lehet megszorító intézkedésekhez folyamodni, elkerülendő a hazai munkaerőpiac bénulását. Arról azonban, hogy pontosan milyen korlátozó szabályok jöhetnek szóba, a tanulmányok átfogó ismerete nélkül egyelőre nem nyilatkozott.

A romániai bevándorlóktól amúgy joggal tarthatunk, hiszen - elsősorban a nyelvtudásbeli könnyebbségek miatt - évek óta Magyarország a szomszédos állam legnagyobb munkaerő-importőre. Évente mintegy 30-40 ezer legális munkavállaló lépi át az országhatárt, ami az engedéllyel foglalkoztatott teljes külföldi munkavállalói létszám közel felét teszi ki - állítja Lázár György, a Foglalkoztatási Hivatal főosztályvezetője. Ehhez képest a bolgárok megjelenése a magyar munkaerőpiacon elenyésző, évente mintegy száz főről van szó. A feketén foglalkoztatottak számáról azonban becslések sem állnak rendelkezésre. A román állampolgárságú vendégmunkások körülbelül nyolcvan százaléka a fővárosban vagy Pest megyében telepszik le, döntő többségben az építő- és a feldolgozóiparban, a kereskedelemben és a vendéglátás területén találnak munkát. Az első fél évben az engedéllyel rendelkező közel 32,5 ezer főből valamivel több mint kétezer személy volt szellemi munkakörben foglalkoztatott.

- Ma a nem uniós országok - így Románia - állampolgárainak több feltételnek kell megfelelniük ahhoz, hogy leendő munkáltatójuk kérelmére megkapják a magyar munkavállalási engedélyt. A munkaadónak bizonyítania kell a munkavállaló egészségügyi alkalmasságát, szakképzettségét, ám így is csak akkor kap engedélyt, ha nem találtak megfelelő magyar vagy uniós munkavállalót a posztra - állítja Molnárné Nagy Ágnes, a Foglalkoztatási Hivatal jogi főosztályvezetője. A kérelmeket hatvan nap alatt bírálják el. A zöld alkalmi munkavállalói könyv viszont hatvannapos szezonális munkavégzésre jogosít fel kedvezményes eljárás mellett. Speciális esetben a magyar-román szezonális egyezmény keretein belül is jelentkezhetnek itteni munkavégzésre, ekkor a kérelem elbírálása is csak harminc napot vesz igénybe. Sokan viszont engedély nélkül is vállalhatnak munkát, például, ha magyar állampolgárságú házastársuk van.

A Nagy-Britanniába
érkező munkavállalók


2004. május-2006. június

Szlovénia 420
Észtország 5110
Magyarország 12870
Csehország 22555
Lettország 26745
Szlovákia 44300
Litvánia 50535
Lengyelország 264560

Romániai bányászok. Irány Magyarország?
Romániai bányászok. Irány Magyarország?
Top cikkek
1
Érdemes elolvasni
NOL Piactér

Tisztelt Olvasó!

A nol.hu a továbbiakban archívumként működik, a tartalma nem frissül, és az egyes írások nem kommentelhetőek.

Mediaworks Hungary Zrt.