A nyugdíj mellett vállalkozók és nyugdíjas alkalmazottak közterhei is nőnek a júliusban elfogadott adó- és járulékcsomag szerint. A nyugdíjasoknak eddig, ha vállalkozásukban - kiegészítő tevékenység címén - munkát végeztek, az innen származó jövedelmük öt százlékát kellett baleseti járulék címén a társadalombiztosítás számára befizetni. Ez szeptembertől megszűnik, belép viszont az egészségügyi szolgáltatási járulék, ami idén tíz, jövőre viszont már 16 százalék lesz. A nyugdíjasok így a "vállakozói kivéthez", vagyis a személyes közreműködésre kifizetett jövedelemhez a személyi jövedelemadóval együtt legalább 34 százalékos közteher kifizetésével juthatnak hozzá januártól.

A nyugdíjas munkavállalók jövedelmét két módon is apasztják az intézkedések. Eddig nem kellett tb-járulékot fizetniük a nyugdíj mellett szerzett jövedelmük után (a munkaadókat ugyanakkor terhelte a 29 százalékos tb-járulék), szeptembertől viszont bevezetik a munkajövedelem után fizetendő, négyszázalékos természetbeni egészségügyi hozzájárulást. Januártól pedig - mint 2001-ig - ismét adóalap-növelő bevétel lesz a nyugdíj. Ez azt jelenti, hogy az ellátás után ugyan nem kell majd személyi jövedelemadót fizetni, ám a bér a nyugdíjjal összeszámított sávban kez adózni. Tehát ha valakinek a nyugdíja és a munkabére együtt éves szinten meghaladja majd az 1,7 millió forintot, akkor keresetének teljes egésze 36 százalékkal adózik. Így az elvonások összesen, az egészségügyi hozzájárulással együtt 40 százalékkal csökentik majd a munkajövedelmét.

Ezek a többletterhek mintegy félmillió embert érinthetnek - legalábbis az öt évvel ezelőtti munkaerő-piaci adatok ezt mutatják. (Az adóhivatal ugyanis nem tartja külön számon a kiegészítő tevékenységet folytatókat , mondván, nagyon kevesen tartoznak ebbe a körbe.) A nyugdíjas munkaválllalók száma a Központi Statisztikai Hivatal munkaerő-felméréséből (MEF) következtethető ki, mivel az adóbevallásokban 2001 óta nem kell szerepelteni a nyugdíjakat. A KSH szerint 2005-ben több mint 137 ezren mondták, hogy nyugdíjasként dolgoznak - 15 százalékkal többen, mint 2001-ben. Érdekes, hogy az adóhatóság a 2001-es jövedelembevallásokban ekkor 240 ezer - tehát kétszer ennyi - nyugdíjas munkavállalót regisztrált, átlagosan havi 40 ezer forintos munkajövedelemmel. (Az eltérést a szakértők azzal magyarázták, hogy nyugdíjasként adózni még az akkori szigorúbb feltételek mellett is megérte, így feltehetően több aktív korú mellékjövedelmét nyugdíjas családtagja nevén "vallotta be" az adóhivatalnak.)

Azokra a kérdésekre, hogy a nyugdíjasokat érintő adó- és járulékemelés révén az adófizetők mekkora körétől és milyen többletbevétel várható, a pénzügyi tárca - többszöri megkeresésünkre - nem adott választ. A HVG-ben megjelent adatok szerint a nyugdíjasokra kirótt újabb járulékokból legföljebb 15 milliárdos bevétel várható jövőre, míg a NAPI Gazdaság által publikáltak szerint a nyugdíjas vállalkozók járulékemeléséből az idén 2, jövőre 9, a nyugdíj adóalappá tételéből pedig 2007-ben 32 milliárd forintra számít a kormány. Az utóbbi intézkedésből várható bevételeket lapunk - korábbi adatokra támaszkodva - 29 milliárd forintra becsüli. Abból a feltételezésből kiindulva, hogy a 2001-ben jellemző 40 ezer forintos nyugdíj melletti jövedelem 50 ezer forintra nőtt, az átlagos adóterhelés 20 százalékra tehető, és változatlanul 240 ezren vannak azok, akik nyugdíj melletti munkavállalói jövedelemről adnak számot. személyi adóként mintegy 29 milliárd többletbevétel folyhat be.