Jövőre két-három százalékkal kevesebbet érnek majd a nyugdíjak, mint ma. Az ellátás emelésének mértékét a nyugdíjas fogyasztói kosárra jellemző infláció és az országos átlagos nettó béremelés alapján állapítják meg. Az előbbi 6-7 százalékot érhet el 2007-ben, mivel az idős fogyasztók érzékenyebben reagálnak az áfakulcs emelése révén bekövetkező élelmiszer-drágulásra és a gázár emelésére – jövedelmüknek több mint felét költik ugyanis ezekre. Miután a nettó átlagkereset jövőre legfeljebb 1-2 százalékkal gyarapodhat, a nyugdíjakat valószínűleg 3-4 százalék között növeli majd a kormány.

A kabinet korábban gondolkozott azon, hogy megváltoztassa a nyugdíjemelés, vagyis az indexálás módját, ám a terveket elvetette – értesült lapunk. Szóba került, hogy az ellátás emelése tisztán az infláció mértékét kövesse, valamint egy olyan megoldás, amely kizárólag a keresetek növekedéséhez igazította volna a nyugdíjemelést. Az előbbi megoldás most jóval többet hozna a nyugdíjasok konyhájára, ám néhány év múlva – ha visszaáll a reálkeresetek emelkedése a 3 százalékosra tervezett infláció mellett – már hátrányosan érintené az időseket. Nem mellékes szempont, hogy a jövő évi költségvetésből is több pénzt vinne el az áremelkedéshez igazított nyugellátás. A tisztán a keresetek növekedéséhez kötött indexálás jövőre ugyan csak 1-2 százalékos pluszt hozna a nyugdíjasoknak, ám később ők is részesülhetnének a reálbér-növekedés okozta nagyobb jólétből. Ez a büdzsének most kisebb kiadást is jelentene. Ráadásul így kvázi biztosított lenne a nyugdíjkaszsza egyensúlya is, mivel mind a bevételek (járulékok), mind a kiadások változása a béremelkedés szerint alakulna. Hogy mindezt mégis miért vetette el a kabinet? A megszorítások okozta visszafogott béremelés miatt ugyanis a következő években mintegy 6-8 százalékot is veszítettek volna értékükből a nyugdíjak.

Változásra mindazonáltal számítani kell. A konvergenciatervezet szerint fokozatosan ugyan, de emeli a kormány a jövőben a nyugdíjkorhatárt, és szigorítja az előre hozott nyugdíjazás feltételeit 2009-től. Ami már szeptembertől is érinti az idős korosztályt, pontosabban a nyugdíjas vállalkozókat, az a számukra bevezetendő egészségügyi szolgáltatási járulék, ami az idén 10, jövőre 16 százalékkal terheli a vállalkozásból származó – ezenfelül 18 százalékos személyi jövedelemadóval is terhelt – jövedelmet. Hasonlóan járnak az alkalmazottként munkát vállaló nyugdíjasok is. Szeptembertől négyszázalékos természetbeni egészségügyi hozzájárulást kell fizetniük, és januártól már nyugdíjuk is beleszámít jövedelemadójuk alapjába. Adózni nem kell majd utána, viszont ha az ellátásuk és munkajövedelmük öszszege az év egészében meghaladja az 1,7 millió forintot, már nem 18, hanem 36 százalékkal adózik majd keresetük. A nyugdíjasoktól a költségvetés így akár 40 milliárdos pluszbevételre is szert tehet.

Az infláció alatt marad az emelés mértéke

Jövőre nem éri el az inflációt, vélhetően 3-4 százalék közé esik majd a nyugdíjemelés mértéke. Az idősek az indexálási rendszer megváltoztatásával most esetleg jobban járnának, később azonban rosszul – ezért nem is változtatnak a rendszeren.

Két-három százalékkal kevesebbet fog érni a nyugdíj jövőre az ideinél – ez az emelésről szóló törvény és a várható gazdasági folyamatok következménye. A kormány prognózisa szerint jövőre 5,5 százalékos lesz az átlagos infláció – a nyugdíjasok fogyasztása alapján készülő index ennél nagyobb (akár 6-7 százalékos) áremelkedést is mutathat. Az érvényes jogszabályok alapján pedig a nyugdíjas-infláció és az országos átlagos nettó béremelkedés átlaga szerint kell emelni a nyugdíjakat. Azt, hogy mennyivel nőhetnek jövőre a nettó bérek, még nem tudni – ezt befolyásolhatja például az Országos Érdekegyeztető Tanácsban kötött megállapodás, amelyet most készülnek újratárgyalni. Annyi azonban a már ismert adóintézkedésekből is kitűnik: nem sokkal. A konvergenciaprogram részleteiből az derül ki, hogy a kabinet 1-2 százalékos nettó béremelkedésre számít jövőre – ami egyúttal jelentős, 4 százalék körüli reálbércsökkenést is feltételez. Mindezek alapján januárban 3-4 százalék közötti nyugdíjemelésre számíthatnak az idősek. Ez nem éri el a várható infláció mértékét, vagyis: 2007-ben a nyugdíjak kevesebbet fognak érni az ideinél.

A Gyurcsány-csomag így már csak azért is megszorítást jelent az időseknek, mivel nem intézkedik a nyugdíjemelési rendszer megváltoztatásáról. Információnk szerint a kormányban készültek tervek egy új indexálási modell bevezetéséről is, ám ezeket különböző okokból elvetették. A mostani – a béreket és az inflációt is figyelembe vevő – svájci indexálás mellett alapvetően két lehetőség merülhet fel. Az egyik szerint kizárólag az áremelkedés mértékét követné a nyugdíjaké, a bérek változását nem. Ez most kedvezne a nyugdíjasoknak, hiszen 3-4 százalék helyett akár 6-7 százalékos emelést is kaphatnának jövőre, és biztos lenne, hogy ellátásuk megőrzi az értékét. Más a helyzet akkor, ha a bérek emelkedése meghaladja az inflációt (növekszik a reálkereset – ahogyan ez történt az elmúlt négy-öt évben). Ekkor az idősek rosszabbul járnának ebben a rendszerben, mivel a nyugdíjak értéke nem emelkedne úgy, mint a kereseteké. Ráadásul az inflációkövető nyugdíjak ellen szól az is, hogy az most nagyobb emelés révén jelentősebb költségvetési kiadással járna.

A másik megoldás az lehet, hogy az ellátások emelését csak a keresetek növekedéséhez igazítják. Ekkor a nyugdíjasok jövőre csak 1-2 százalékos emelést kapnának, ám később – amikor a reálbérek ismét nőnek – ők is részesülnének a nagyobb jólétből. E mellett szól, hogy így biztosítható a nyugdíjkassza egyensúlya, miután a pénz a bérekre rakódó járulékokból származik, s ha a keresetek emelkedését követi a nyugdíjaké, akkor épp olyan mértékben nőnek a nyugdíj-bevételek, mint a kiadások. A hosszú távú kiegyensúlyozottságot és a rövid távon nagyobb megtakarítást jelentő rendszert azonban amiatt vetették el, mert így a következő két évben a nyugdíjak 6-8 százalékot is veszíthettek volna értékükből.