Ki halaszthatta volna el a tűzijátékot?
Az Országos Meteorológiai Szolgálat (OMSZ) vasárnap 19 óra 39 perckor, másfél órával a tűzijáték megkezdése előtt, amikor már az egész főváros merő forgalmi káosz volt a tűzijátékra igyekvők tömegétől, e-mailt küldött az Országos Katasztrófavédelemnek. Piros jelzéssel. Ez a lehető legmagasabb fokozat. Ebben az állt, hogy a Közép-magyarországi régióban komoly vihar várható. Ugyanezt a jelzést 20 óra 28 perckor megismételték.
Dobson Tibor katasztrófavédelmi szóvivő tegnap délelőtt azt mondta, hogy ez az információ nem volt elég ahhoz, hogy további intézkedéseket kezdeményezzenek. Ennek ellentmond, hogy a kormány tegnap estére lezárult részvizsgálata szerint a katasztrófavédelem ügyeletese nem nézte meg az első e-mailt, csak jó három órával később. A tájékoztatást az OMSZ a riasztási rendszerről szóló januárban elfogadott kormányhatározat szerint köteles megtenni a katasztrófahelyzetek lehetőség szerinti megelőzése, a kockázatok csökkentése, és az élet- és vagyonbiztonság miatt is.
Továbbra is fennáll a kérdés: tehetett volna-e valamit a katasztrófavédelem, ha az OMSZ jelzése alapján intézkedik? Erre egyelőre nincs válasz.
Nézzük, mit tett a rendőrség?
A Budapesti Rendőr-főkapitányság ügyeletét negyedórával a felhőszakadás előtt a balatoni vízi rendészet figyelmeztette: hatalmas vihar söpört végig a Balatonon, amely minden jel szerint a főváros felé tart. Néhány perccel később hasonló tartalmú vészjelzés érkezett Székesfehérvárról. A BRFK e két figyelmeztetés hatására vette fel a kapcsolatot az Országos Meteorológiai Szolgálattal, ahol közölték: rövidesen orkánerejű széllel, hatalmas felhőszakadás várható a főváros jelentős részén.
A BRFK négy-öt perccel a vihar kitörése előtt rádión teljes mozgósítást rendelt el, s figyelmeztette a rendezvény biztosítására kivezényelt járőröket, készüljenek fel a helyzet kezelésére. A riasztással egy időben "leszakadt az ég", s a mentő-kárelhárító szervezetek hírközlő rendszerei a túlterheltségtől percek alatt összeomlottak: a rendőrség 107-es, 112-es segélyhívóján olykor 50-55 várakozót tartottak számon. "A rendőrség készített biztosítási tervet a tűzijátékra, és a vihar kitörésekor ezt alkalmaztuk is; ennek köszönhető, hogy nem taposták agyon egymást az emberek" - nyilatkozta az ORFK szóvivője. Garamvölgyi László elmondta: a biztosítási tervben meg kellett határozni a fő távozási, menekülési útvonalakat. A vihar kitörése után ezeket biztosították úgy, hogy lefogták a forgalmat, hogy a tömeg eljuthasson a mellékutcákba.
A katasztrófavédelem nem intézkedett, a rendőrség pedig csak későn jutott információhoz. Tételezzük föl, hogy 19 óra 39 perckor, az első OMSZ-jelzéskor megindul a gépezet. Mit lehetett volna tenni?
Szakemberek szerint a tűzijátékot végignéző több százezres tömeg átlagosan két-két és fél óra alatt oszlik fel. Ha "kicsit megsürgetik" és irányítják, akkor is beletelik másfél órába, amíg ennyi ember biztonságosan elhagyja a vihar miatt veszélyessé vált területet. A helyszínen zenét sugárzó hangosító hálózaton, a rendőrség, a tűzoltóság autóinak hangszóróin, és kézi hangosbeszélőkkel fel kellett volna időben szólítani az ott tartózkodókat a távozásra. Lévén, hogy állami rendezvényről van szó, egy nevének elhallgatását kérő szakértő szerint a kormány felkérhette volna a mobilszolgáltatókat, a kereskedelmi rádiókat és televíziókat, hogy minden lehetséges módon értesítsék nézőiket, hallgatóikat és előfizetőiket a közelgő veszélyre, esetleg a rendezvény elmaradására.
Csakhogy: a sajátos jogi helyzet miatt az ilyen tömegrendezvényeknek nincs "gazdája", vagyis olyan egyszemélyi felelős vezető, aki dönthetett volna. Az önkormányzatoktól ugyanis közterület-használati engedélyt csak a pirotechnikai eszközök elhelyezéséhez, meg a különféle műtárgyak és az árusok pultjának felállításához kell kérni. A tűzijátékot a BRFK engedélyezi, ám az eljárás csak a pirotechnikai eszközök használatával kapcsolatos rendelkezésekre terjed ki. Arra, hogy a város jelentős része egy rendezvény miatt óriási "nézőtérré" válik, nincsenek előírások, csak a rendkívüli helyzetekben követendő eljárást szabályozzák. A hatályos törvények szerint a felelősség ráadásul megoszlik a rendőrség, a katasztrófavédelem és a főpolgármesteri hivatal között, miközben a tűzijátékot megrendelő kormánynak gyakorlatilag nincs érdemi feladata, bár a kabinet a miniszterek útján irányított szervek tevékenységébe bármikor beavatkozhat. Ám ez elmaradt.
Induljunk ki az általános szabályokból. Ha valaki katasztrófaveszélyt észlel - jelen esetben az OMSZ -, annak a katasztrófavédelmi szerveket, az önkormányzati tűzoltóságot és a polgármesteri hivatalt kell tájékoztatnia. E kötelezettségének az OMSZ eleget tett - jelzett. Úgy tűnik azonban, hogy a katasztrófavédelmi törvény szerint intézkedésekre jogosult fővárosi védelmi bizottság, illetve annak elnöke - vagyis a főpolgármester - erről nem tudott.
Demszky Gábor szerepénél érdemes elidőzni: a főpolgármester a védelmi bizottság rendkívüli ülését a testület elnökeként még vasárnap éjjel 11 órakor összehívta. Ezután azt közölte, hogy a tragédia nem következett volna be, ha a Nexus Reklámügynökség Kft. szervezőként a meteorológiai szolgálat jelentése után lemondta volna a tűzijátékot. A Nexus azóta is hallgat.
Tegnap Demszky úgy fogalmazott: betűről betűre megfelelt a jogszabályoknak, ahogyan a főváros és védelmi bizottsága intézkedett. Az augusztus 20-i ünnepségek lebonyolítása állami feladat, a főváros mindössze engedélyt ad ki a helyszínek használatához. A főpolgármester láthatóan ingerülten fogadta az ő esetleges felelősségét firtató újságírói kérdéseket, amelyek mögött politikai szándékot feltételezett.
Demszky - mondja - nem tehette meg, hogy lefújja a tűzijátékot. "Engem nem riasztott senki, ezért nem állt módomban egy amúgy állami rendezvény kockázatos befolyásolása" - jelentette ki. A főpolgármester szerint a fővárosi védelmi bizottság dönti el, mi minősül katasztrófahelyzetnek. A grémiumot ő viszont csak akkor hívhatja össze, ha "hivatalos jelzést" kap arról, hogy életveszély áll fenn. "Mi csak az eltakarító munkások vagyunk ebben az ügyben". Demszky nem adott érdemi választ arra, miért nem figyelmeztette a várható időjárás veszélyeire a Budapestre készülődő tömeget, miközben két éve alaptalanul tornádót jósolt. "A vasárnapihoz hasonló erejű viharok gyakran érik a fővárost, legutóbb két hete volt ilyen. Arról, hogy vihar jön, nem szoktam jelzést kapni a meteorológiától" - mondta.
