Nem tudom, miért olcsóbb az államnak a fogtömés, mint a fogkrém, az idegösszeomlás, mint a futócipő - értetlenkedik Krippl Zoltán, a több mint hatezer embert foglalkoztató Elcoteq kommunikációs igazgatója. A cég a dolgozók egészségpénztári tagságát munkabérük három százalékának megfelelő összeggel támogatja. Több százan vannak azok, akiknél ez az összeg meghaladja a minimálbér húsz százalékát, ezért az év végéig valamit ki kell találniuk.

A múlt év végi szigorításokat követő legfrissebb jogszabály-módosítások ugyanis - amellett, hogy tovább korlátozzák a kedvezményesen igénybe vehető szolgáltatások körét -a korábbi száz százalék helyett a minimálbér húsz százalékában - ez jövőre mintegy 13 ezer forint - szabják meg az adó- és járulékmentesen adható munkáltatói támogatást.

Az újabb jogszabály-módosításra a válasz az Elcoteqnél előreláthatóan ősszel, a kollektív szerződés újratárgyalása során, születik meg. Várhatóan - a szakszervezet kezdeményezésére - inkább béresítik a pénztári támogatást. Hiszen egy százfelől beszabályozott, a bérekhez hasonló módón adóztatott juttatás aligha versenyképes a szabadon felhasználható keresetekkel.

Az egészségpénztárak "lefejezésére" Máté Ildikó a Villamosenergia-ipari Kutatóintézet kontrollingvezetője sem találja a választ, mert ebből költségvetési többletbevétel biztos nem lesz. Az intézetnél, ahol - megfogalmazásában - a legtöbb rizikófaktorral élő középgeneráció dolgozik, az egészségpénztárnak köszönhetően az elmúlt hat év alatt sikerült egészségtudatos magatartást kialakítani, a cafeteria rendszer részeként adott, hat százalékos, támogatás révén. A ProVita egészségpénztár közös alapjából évenként elvégezték a dolgozók egészségügyi szűrését, és személyre szabott egészségtervet készítettek - amelyben a javasolt prevenciós sportág is szerepelt.

A General Electric magyarországi vállalkozásainál három százalék a munkáltatói támogatás, a dolgozók pedig választhatnak, hogy nyugdíj- vagy egészségpénztárba kérik-e ezt az öszeget. Vig Zoltán kompenzációs igazgató tapasztalatai alapján a fiatalabbak az egészségpénztárt favorizálják, az idősebbek pedig a nyugdíjpénztárat. A szigorítások az egészségpénztárt választók közül azokat érinti majd, akik keresete meghaladja a 420 ezer forintot, a három százalék ugyanis náluk lépi majd túl az adómentes küszöböt. Vig szerint az emberek nagyon jól felismerik saját érdekeiket, így feltehetően azok, akiket sújtana a változás, megosztják majd a támogatást a két pénztár között. Akkora - havi másfélmillió forint - jövedelemmel viszonylag kevesen rendelkeznek, amelynek a három százaléka meghaladja a nyugdíjpénztári és egészségpénztári támogatás adómentes határát, ami összesen a minimálbér 70 százaléka.

Az egészségpénztárak vezetői közül Réti Csaba Árpád, a ProVita vezetője röviden úgy kommentálja a változásokat: győzött az orvos- és gyógyszergyártó lobbi, amely mást nem is látott az egészségpénztárakban, mint még néhány bekasszírozható milliárdot. Az aktív mozgás kedvezményezésének eltiltásával, pedig a betegutánpótlást is "biztosítják". Réti a kérdést sem érti igazán, hogy tisztességes dolog-e adókedvezménnyel üdülni, sportolni, vagy éppen vitaminokat venni. Ha fontos az egészségmegőrzés, mi más módón lehetne ezt tenni, mint rekreációval vagy sportolással? - kérdez vissza. Szerinte éppen az a gond, hogy a tagok eddig is viszonylag keveset, a tagdíjak alig 14-15 százalékát költötték prevencióra.

Míg az egészségpénztárak tagjainak száma 2002-2005 között négyszeresére gyarapodott, ám a növekedés az év első negyedében megtorpant, sőt a létszám pár ezerrel csökkent is.

A rossz hírek hólabdahatást keltenek - véli Bolvári László, a Vitamin pénztár vezetője, aki szerint ez a folyamat várhatóan nem áll meg. A tagdíjbevételüket jövőre mintegy 210 millió forinttal mérsékli a kedvezményes munkáltatói támogatás drasztikus csökkentése, ami a működési kiadásokban is érzékeny veszteséget jelent, miközben egyre több adminisztrációs előírásnak kell eleget tenniük. Szabó László az MKB üzletág vezetője is úgy tapasztalja, mind többen foglalkoznak a kilépés gondolatával, így - jegyzi meg ő is - feltehetően az egészségpénztárak taglétszáma nem nő tovább. Ő - a szigorítások következtében - az éves befizetések 12-15 százalékos, a működési költség 12-15 millió forintos csökkenésével számol. A legfőbb veszélynek azonban - és ezt többen is említették - nem is bevételcsökkenést, hanem a folyamatos változtatások okozta bizalomvesztést tartja.

A Patika Pénztár ügyvezetője, Lukács Marianna optimista, szerinte csak szerkesztési hiba lehet, hogy az életmódjavító szolgáltatások kedvezménye megszűnt. Ez ugyanis ellentmond nemcsak az európai trendeknek, hanem a józan észnek is. Az állam törekvései a prevencióban eddig nem hozztak eredményt, míg az egészségpénztárak tagságának egyre nagyobb része ismeri fel, hogy maga is tehet az egészségéért. Lukács szerint a pénztárak lehetnek a reform meghatározó szereplői, hiszen már most több mint félmillió család egészségügyi ellátását szervezik. Náluk adott az a tudás és szakmai tapasztalat, amely a reform részeként tervezett egyéni egészségszámla bevezetéséhez szükséges.

A rendelkezések azonban egyáltalán nem arra utalnak, hogy a törvényalkotók fantáziát látnának az egészségpénztárakban. Ezt az is jelzi, hogy a törvénymódosításokkal értelmét veszti a többlet-adókedvezménnyel jutalmazott - egészségterv alapján kidolgozott - egészségmegőrzés is, amely más módon, mint testre szabott sportolással, rekreációval aligha valósítható meg. Igaz, ezzel a lehetőséggel - mint a pénztárvezetők elmondták - a tagok töredéke élt, amit elsősorban annak tudtak be, hogy a kapcsolódó orvosi kivizsgálás költsége elvitte az adókedvezményt.