Kuriózumok ötéves letétben
Kettős ünnepet tartottak a hét végén Veszprémben: a város egy nap alatt két kiemelkedő kulturális értékkel is gyarapodott, miután átadták a felújított Dubniczay-palotát, amelyben állandó kiállításként kapott helyet a híres László Károly-gyűjtemény magyar anyaga. A tárlat a huszadik századi magyar képzőművészet sajátos törekvéseit az európai áramlatokba ágyazva mutatja be, többek között olyan művészek alkotásainak segítségével, mint Kassák Lajos, Moholy-Nagy László, Rippl-Rónai József, Aba-Novák Vilmos, Kádár Béla és Molnár C. Pál.
Passuth Krisztina, aki korábban személyesen is tanulmányozta a több ezer dara-
bos László-gyűjteményt, azt mondja, a legfontosabb művek kerültek a veszprémi közönség elé. A válogatást maga a tulajdonos, művészettörténészek és a veszprémi önkormányzat szakemberi közösen végezték, amelynek eredményeként a kiállításon megtekinthető 214 alkotást a város öt évre térítésmentesen kapta letétbe.
A most 83 éves gyűjtő, az eredetileg orvosi végzettséggel rendelkező, a koncentrációs táborok poklát is megjárt László Károly 1946 óta él külföldön, jórészt a második hazájaként szeretett Svájcban, Bázelben. László Károly kérdésünkre elmondta, nagyjából tíz éve kereste a lehetőségét annak, hogy a gyűjteménye magyar vonatkozású darabjait Magyarországon egy állandó kiállítás keretében mutathassa be a közönségnek, végül azért döntött a veszprémi helyszín mellett, mert itt érezte a legméltóbbnak a környezetet a kiemelkedő műalkotásokhoz.
Kétségtelen, hogy a veszprémi vár központjában - a székesegyház és az érseki palota szomszédságában - lévő Dubniczay-palota a hazai barokk építészet egyik legszebb darabja. A névadó, Dubniczay István kanonok 1751-ben építtette, majd a XIX. század elején az
U alakú építmény egy klasszicista stílusú épületszárnnyal gazdagodott. Mai formájában azonban ismét egységesen barokk képet mutat, miután a klasszicista részt a múlt század elején lebontották.
A palota a második világháború után került a város tulajdonába, 1983 és 2005 között Várgaléria néven kiállítóhelyként működött. A rohamoson romló állapotú épület átfogó felújítása már egy évtizeddel ezelőtt is sürgős feladatnak tűnt, a rekonstrukció tervei is évekkel ezelőtt elkészültek, ám a beruházáshoz csak az uniós csatlakozás után sikerült forrást találni: a felújítás 736 millió forintos költségéből a veszprémi önkormányzat 718 millió forintot nyert a regionális operatív program pályázatán.
A palotában a rekonstrukció során jó állapotú, aprólékosan kidolgozott díszítőfestéseket tártak fel. Ezek alapján megállapították, hogy az első festési periódusban még fehér meszelés borította a szobák falát, míg a későbbi díszes kifestés Dubniczay kanonok egyik utódjának a megrendelésére készült. Minden szoba festése eltérő, van köztük brokáttapéta-utánzat, márványlábazatos faltükrökkel díszített, csíkos mintázatú, valamint egzotikus madaras tájképábrázolás is.
Dióssy Lászlótól, Veszprém polgármesterétől megtudtuk, a felújított Dubniczay-palotát a város által fenntartott Művészetek Háza elnevezésű kulturális intézmény fogja működtetni. Az épület emeletén elhelyezett László-gyűjtemény mellett a földszinti kiállítóteremben időszaki tárlatok váltják majd egymást. László Károly kérdésünkre azt mondta, nem tervezi, hogy az ötéves szerződés letelte után elvigye Veszprémből az anyagot, de, mint fogalmazott, a feleknek még van idejük tárgyalni a folytatásról.
