"Az Iráni Iszlám Köztársaság meghozta döntését: a nukleáris energia területén erőteljesen folytatja útját... és el fogja nyerni erőfeszítései gyümölcsét - jelentette ki Ali Hamenei ajatollah az állami televízióban. Ez előre vetíti, hogy kedden várható hivatalos válaszában Teherán elutasítja a nyugati hatalmak, valamint Oroszország és Kína közös követeléseit. Hamenei nyilatkozatában azzal vádolta az Egyesült Államokat, hogy nyomást gyakorol Teheránra, noha az kinyilatkoztatta, hogy nem törekszik atomfegyver előállítására.

A nyugati hatalmak - Oroszországgal és Kínával kiegészülve - június elején javaslatcsomagot nyújtottak át Iránnak a nyugtalanító kérdés átfogó rendezésére. A csomagban gazdasági és más ösztönző intézkedéseket helyeztek kilátásba, cserében pedig a fő követelésük az volt, hogy Irán állítsa le az urándúsítást, amely polgári és katonai célokat egyaránt szolgálhat.

Az ENSZ Biztonsági Tanácsa július végén határozatban követelte, hogy Irán függessze fel nukleáris tevékenységét. Augusztus 31-ig adott határidőt erre, ellenkező esetben a perzsa államnak gazdasági és diplomáciai jellegű büntető intézkedésekkel kell szembenéznie. Ez a BT-határozat volt az első, amely Iránnal szemben jogilag kötelező követeléseket támasztott, és amely szankciók mérlegelésével fenyegetett.

A szankciók lehetséges verziói

Az atomsorompó szerződés részes államaként Irán 20 éven keresztül eltitkolta urándúsító tevékenységét a szerződés betartását ellenőrző megfigyelők elől. Erre válaszul az ENSZ Biztonsági Tanácsa július 31-én határozatban követelte, hogy Irán harminc napon belül függessze fel nukleáris tevékenységét. Mohamed el-Baradei, a Nemzetközi Atomenergia-Ügynökség (NAÜ) főigazgatója augusztus 31-én tesz jelentést a BT-nek arról, hogy Irán teljesítette-e a határozatban foglaltakat.

Irán fenntartja magának a jogot a békés célú urándúsításra, a NAÜ pedig nem talált egyértelmű bizonyítékot arra nézve, hogy Teherán atombomba előállításán fáradozna. Irán utalt arra, hogy hajlandó lenne megvitatni urándúsító tevékenységének felfüggesztését bizonyos gazdasági és diplomáciai ösztönző intézkedésekért cserébe, egyúttal kizárja viszont, hogy az urándúsítást már a tárgyalások előfeltételeként felfüggessze.

Mit lép majd a Biztonsági Tanács?

Ha Irán továbbra is hajthatatlannak mutatkozik, akkor a július 31-i határozat feljogosítja a BT-t, hogy az Egyesült Nemzetek alapokmányának megfelelően meghozza a "megfelelő intézkedéseket". Ezek az alapokmány hetedik fejezetének 41. cikkében rögzítettek szerint lehetővé teszik gazdasági és diplomáciai jellegű büntető intézkedések foganatosítását Teheránnal szemben, kizárják azonban a katonai erő használatának lehetőségét.

Washington bízik abban, hogy a BT már szeptember elején szankciókat hoz Teheránnal szemben, a határozat megszületése azonban nem jelenti automatikusan büntető intézkedések életbe léptetését. A Biztonsági Tanács vétóval rendelkező tagjainak - elsősorban Oroszországnak és Kínának - a ragaszkodására további tárgyalások várhatók a határozat szövegéről; a szankciókról döntő határozat megszületéséig így hetek, vagy akár hónapok is eltelhetnek.

Szankciók

A Biztonsági Tanács Teherán reagálásának függvényében várhatóan fokozatosan léptet életbe intézkedéseket, amelyeknek első lépése lehet az iráni tisztviselők részére a beutazási vízumok kiadásának felfüggesztése és külföldi vagyontárgyaik használatának befagyasztása. A széles körű gazdasági embargó és diplomáciai elszigetelés lehetősége csupán később jöhet számításba.

Moszkva és Peking azonban nem támogatják a büntető intézkedések meghozatalát, ehelyett a diplomáciai megoldásra irányuló erőfeszítéseket fokoznák. Az Európai Unió tagállamainak jelentős része - köztük Franciaország és Németország - pedig kevéssé bizonyulhat hajlandónak arra, hogy kemény szankciókat támogassanak Iránnal szemben, hiszen az veszélyeztetheti a Teheránnal folytatott külkereskedelmüket és az iráni kőolaj behozatalát.

Háború a láthatáron

Az Egyesült Államok és Izrael már szóba hozta légi csapások lehetőségét az iráni nukleáris létesítmények ellen. A Biztonsági Tanács hozzájárulása mindehhez azonban szinte lehetetlen, mivel még Washington jelentősebb nyugati szövetségesei is tartanak attól, hogy a katonai fellépés lángba boríthatja a Közel-Keletet, és ráadásul nem is lenne képes végső csapást mérni az iráni atomprogramra.

Irán kiléphet az atomsorompó-szerződésből, felgyorsíthatja az urándúsítási munkálatokat, leállíthatja a nyugati országokba irányuló olajszállításokat, és szövetségesei révén további erőszakot szíthat Irakban, Libanonban és a palesztin területeken. Irán azonban visszafogottan is reagálhat, hogy a nagyhatalmak érdekellentéteit kihasználva aláássa a büntető intézkedések hatását.

(forrás: MTI)

'Villám' nevû, 80-250 km hatósugarú új föld-föld rakétát próbáltak ki a hétvégén Iránban, egy többnapos hadgyakorlat során, a pakisztáni határ közelében lévõ Zahedan mellett