A felmérésből az unió működését belülről is jól ismerő szakértő azt olvassa ki: az emberek úgy érzik, helyünkön vagyunk az EU-ban, és jól érezzük ott magunkat. Arra a kérdésre, támogatja-e az uniós tagságot, a magyaroknál sokkal kevesebben válaszoltak igennel, mint más tagállamokban. Balázs Péter szerint ez a jobbító szándék jele: azt mutatja, hogy bízunk az EU-ban, de azt is tudjuk, nem hibátlan, és szeretnénk tökéletesnek látni.

A magyarok már a belépés előtt is jobb véleménnyel voltak az EU-ról, mint a régi tagok. Utóbbiak szuperbürokratikus intézményt látnak benne, míg a kelet-európaiak ezt tartják a modernizáció, a jövőbeli jólét forrásának - magyarázta Tamás Pál szociológus. Az MTA Szociológiai Kutatóintézetének igazgatója szerint a tagság népszerűsége nem amiatt nőtt az utóbbi egy évben, hogy a magyarokat pozitív élmények érték volna. Csupán mostanra kezdenek oldódni a csatlakozás előtti elégtelen tájékoztatás és az akkori riogató ellenkampány miatti félelmek.

A tagság támogatottsága még mindig inkább annak a történelmi vágyakozásnak tudható be, hogy legyünk részei a Nyugatot jelképező uniónak - próbált a számok mögé látni Hegedűs István, a Magyarországi Európa Társaság elnöke. A szociológus szerint az utóbbi időben meginduló EU-pénzek javíthattak az emberek közérzetén. Azt, hogy mi más ügyek iránt érdeklődünk, mint a nyugatiak, annak tudja be, hogy a régóta nyitott országok problémái, így a bevándorlás bennünket még nem érintenek. Ez azonban évtizedeken belül megváltozhat, ahogy az a régebben csatlakozó államokkal is történt. (K. A.-P. Zs.)