Az 52 éves egykori ejtőernyős tisztet nem véletlenül tartják a gyenge egészségi állapotba került Fidel Castro politikai örökösének. Lenyűgöző könynyedséggel tud hallgatóságának tetsző dolgokat mondani - ám Castróval ellentétben neki pénze is van, hogy alátámassza a sokat emlegetett bolivarizmust. A speciális latin-amerikai forradalmi ideológia főleg az északi ellenséggel szembeni egység megteremtésére irányul.

A Közel-Kelet és Kanada után Venezuela feltárt kőolajkészletei a legjelentősebbek. A termelés azonban csökkenő tendenciát mutat, miután Chávez kötelezte az állami olajcéget, hogy bevételének egytizedét hazai szociális programokra költse, a megmaradó profitot pedig külpolitikai céljai szolgálatába állította. Az ország az amerikaiak szerint napi 1,6, saját állítása alapján 2,1 millió kőolajat hoz felszínre; Chávez előtt nem volt különbség a két szám között: napi hárommillió hordó volt a kapacitás.

A 70 dollár fölötti világpiaci olajár révén Venezuelának tavaly 50 milliárd dollár haszna volt. A Kánaán azonban nem tart sokáig. Olajipari szakemberek úgy tartják, hogy az ország még legfeljebb három-öt évig tudja fenntartani a jelenlegi kitermelést, utána visszaüt a karbantartás és az infrastruktúra fejlesztésének elhanyagolása.

Chávez egyelőre nem látszik aggódni. Sőt, a decemberi elnökválasztás sem idegesíti: a felmérések szerint a választók csaknem 57 százaléka támogatja. A Kubától és az USA-tól egyenlő távolságtartást ígérő jobboldali jelölt, Manuel Rosales 19, a függetlenként induló komikus, Benjamin Rausseau pedig hat százalékon áll. A bőszen populista elnök bizton számíthat a szegények szavazataira, akiknek - főleg kubai orvosok révén - az elmúlt években ingyenes egészségügyi ellátást vezetett be.

Kiegyensúlyozottabb a verseny, amelyet Guatemala és Venezuela az ENSZ Biztonsági Tanácsának nem állandó helyéért folytat. A kétéves mandátumról októberben szavaznak a latin-amerikai és karibi országok. Ha nem sikerül megállapodniuk, akkor a döntés a közgyűlésre marad. Guatemalát az USA úgy támogatja, hogy nyomást próbál gyakorolni az érintett országokra. Chávez közben nemcsak a szűkebb térségre, hanem már a közgyűlésre is gondol. Vadászbombázókat, harci repülőgépeket és egy komplett Kalasnyikov AK-103 gyárat vett Oroszországtól, óriás tankhajókat Kínától, puszilkodott Lukasenko fehérorosz és Ahmadinezsad iráni elnökkel. A jelenlegi Amerika-ellenes hangulatban ez voksokat hozhat.

Venezuela olajexportjának fele közben az USA-ba irányul, míg az amerikai importnak csak tizenkét százaléka jön innen. Ráadásul a venezuelai kézben lévő Citgo olajcég amerikai finomítóit kifejezetten a nehéz, magas kéntartalmú alapanyagra tervezték. A gazdasági szakítás Amerika számára tizenegy dollárral növelné a nyersanyag hordónkénti árát, Venezuelát azonban azonnal tönkretenné.

Hugo Chávez átadja a kórházban fekvõ Fidel Castrónak Simon Bolívar dísztõrét AFP - Juan Mabromata