Ahogy egykoron Szent István mérlegelt, úgy kell ma is mérlegelni, azt kell nézni, hogy mi a legjobb az országnak - folytatta a szónok, aki arra is felhívta a figyelmet, hogy Szent István az államalapításkor erővel, fegyverrel teremtette meg az ország közigazgatási rendszerét, egységét, de ma természetesen mások az eszközök, egy modern demokratikus köztársaságban az alkotmányos rendnek megfelelően alkotmányosan kell meghozni a döntéseket.

Az Országgyűlés felelőssége, hogy meghozza azokat a változtatásokat, amelyekhez kétharmados többség kell, a kormány felelőssége pedig az, hogy mindazokat a reform döntéseket meghozza, amelyekhez elég a kormánytöbbség - jelentette ki Lamperth Mónika, aki azt hangsúlyozta, hogy Gyurcsány Ferenc kormánya elkötelezett a reformok mellett.

Ünnepség a Kossuth téren

A zászlófelvonást megelőzően a téren a díszzászlóalj, majd a nemzeti lovas díszegység bevonulása után ünnepélyesen fogadták a Szentkorona másolatát, és a történelmi zászlókat.

A Kossuth téren, katonai tiszteletadással rendezett ünnepségen részt vett Sólyom László köztársasági elnök, Gyurcsány Ferenc miniszterelnök, és Szili Katalin az Országgyűlés elnöke, Bihari Mihály, az Alkotmánybíróság és Lomnici Zoltán, a Legfelsőbb Bíróság elnöke. A zászlófelvonáson ott voltak - a kormány több tagja mellett - az országgyűlési bizottságok elnökei, alelnökei, megjelentek a pártok, a történelmi egyházak, valamint a diplomáciai testületek képviselői. A Magyar Köztársaság lobogójának ünnepélyes felvonása után a Zrínyi Miklós Nemzetvédelmi Egyetem végzős hallgatóit avatták honvédtisztté. A rendezvényen beszédet mondott Szekeres Imre honvédelmi miniszter.

Magyar katonák három földrészen

Szekeres Imre elismerően szólt arról, hogy az eskü tévő fiatal tisztek 16 százaléka már hölgy és - először a magyar honvédség történetében - egy hadnagynő mondta elő az eskü felemelő szövegét. Az augusztus 20-i ünnep keretében 1969 óta tartanak ünnepélyes tisztavatást Budapesten, a Kossuth-téren. 2005 óta két eskü hangzik el, a honvédtisztek és határőrtisztek külön-külön tesznek esküt.

A politikus a 144 fiatal honvéd és határőrtiszt előtt sikeresnek értékelte a két évvel ezelőtt kezdődött mély változást, az áttérést az önkéntes haderőre, ami - szavai szerint - az önállóság, a kezdeményezőkészség, a fegyelem és a csapatszellem ötvözetét adja. A közeljövő céljai közül a miniszter - az egyszerűbb, kevésbé bürokratikus katonai irányítás kialakítása mellett - kiemelte azt, hogy a jelenlegi 80 százalékról 100 százalékra emelik a katonai alegységek feltöltöttségét, vagyis a mostani 15-16 ezerrel szemben 18-19 ezren fognak szolgálni.

A honvédelmi miniszter kiemelte, hogy jelenleg magyar katonák három földrészen látnak el békefenntartó, illetve logisztikai támogatási feladatokat. Hozzáfűzte, ez nem csak szövetségesi kötelezettség, hanem nemzeti érdek is: távoli országok konfliktusai és a nemzetközi terrorizmus megerősödése kihat a magyar állampolgárok biztonságára is. Hangsúlyozta, hogy október 1-jétől még egy komoly feladat kezdődik: magyar honvédek Afganisztán egyik tartományában fogják az újjáépítést, illetve annak biztonságát koordinálni.

A Parlament előtti programsorozat délben zenés őrségváltással ér véget.

A honvédség történetében először mondta nő az eskü szövegét a tisztavatáson

A Magyar Honvédség történetében első alkalommal nő volt az eskü szövegének előmondója az augusztus 20-i ünnep alkalmával a budapesti Kossuth-téren rendezett tisztavatáson. A honvédtisztek esküjét Németh Csilla hadnagy mondta vasárnap a Parlament előtti téren.

Az augusztus 20-i ünnep keretében 1969 óta tartanak ünnepélyes tisztavatást Budapesten, a Kossuth-téren. 2005 óta két eskü hangzik el, a honvédtisztek és határőrtisztek külön-külön tesznek esküt.

A Magyar Honvédség soraiban jelenleg több mint ötezer nő szolgál, a honvédségi állományban már 14 százalék a nők aránya - hangsúlyozta Bocskai István, a HM szóvivője a tisztavatás közvetítésekor. A Zrínyi Miklós Nemzetvédelmi Egyetem 144 végzős hallgatóját avatták honvéd-, illetve határőrtisztté. Az újonnan avatott tisztek hadnagyi rendfokozattal kezdik szolgálatukat.

Áder a politikai erkölcsöt kérte számon a miniszterelnökön

"Az ország vezetője politikailag erkölcstelennek bizonyult" - jelentette ki az ellenzéki politikus, az Országgyűlés fideszes alelnöke vasárnap Hódmezővásárhelyen, az augusztus 20-i ünnep alkalmából mondott beszédében, melyben Szent István király Imre herceghez intelmeiből arra emlékeztetett, hogy a hatalmat a zsarnokságtól csak egyetlen dolog, az erkölcs választja el. "Mit gondoljunk arról az emberről, aki hatalmát féltve azt mondja, hogy nagy a jólét, hogy nincs szükség változásra, és a költségvetés, köszöni szépen jól van. (...) Majd pár hét múlva, már megszilárdítva hatalmi pozícióit ugyanaz az ember azt mondja szemrebbenés nélkül: baj van, gyökeres kiigazításra, alapos megszorításra van szükség" - mondta több száz főnyi hallgatóság előtt Áder János.

Emlékeztetett arra is, hogy Gyurcsány Ferenc pár nappal a választások előtt azt mondta, a kormány és személy szerint ő is elkötelezett az adócsökkentés mellett, sőt törvényt is alkotott erről. Majd pár nappal a választások után hatályon kívül helyezte ezt a törvényt és mindenkit sújtó adóemelések sorozatát vezette be. A politikus Deák Ferenc szavait idézve kijelentette: "hazudni nem szabad".

Katona Kálmán: Szent István az első ezredforduló széles látókörű személyisége

Szent István az első ezredforduló korszakváltásának széles látókörű egyénisége volt, aki meggyökereztette a keresztény gondolkodást és a nyugati mintákat a Kárpátokon belül - jelentette ki Katona Kálmán, az MDF főpolgármester-jelöltje vasárnap, a párt budapesti augusztus 20-ai megemlékezésén. A harmadik évezred elejének korszakváltása idején feltehető az utódoknak a kérdés: sikerül-e létrehozni az itt élő emberek hagyományához, az európai kultúrához illeszkedő, a korszerű technikai, gazdasági keretekhez alkalmazkodó erős, de polgárai szabadságát tiszteletben tartó államot? - folytatta az MDF-es politikus Csepelen, az MDF helyi szervezete által állított Szent István-emléktáblánál.

Katona Kálmán leszögezte: Magyarország első királya szilárd alapokra helyezte az új magyar államot. Az MDF főpolgármester-jelöltje kiemelte a haditechnikai fejlesztéseket, a földművelés elterjesztését, a kereskedelem fellendülését, a saját, értékálló pénz bevezetését, a járási és megyerendszer kialakítását, a törvénykezést, a kultúra felvirágoztatását. Az eseményen Katona Kálmán mellett koszorút helyezett el az emléktáblánál Tóth Mihály, a kerület szocialista polgármestere.

Együtt ünnepelt a Fidesz és a Nemzeti Fórum Veszprémben

Együtt ünnepelt vasárnap a Fidesz és a Nemzeti Fórum Veszprémben, ahol az augusztus 20-i ünnepi megemlékezés szónoka Lezsák Sándor, az Országgyűlés alelnöke, a Nemzeti Fórum elnöke volt. "Összekovácsol bennünket bizalmi kötésben a remény, a legfőbb bátorság" - mondta a szónok a veszprémi Várban, Szent István és Gizella szobránál. Lezsák Sándor szerint Szent István életművének tudatában reménykednünk kell, hogy országunk újra keresztény lesz, egy keresztény Európában.

Az ellenzéki politikus azt hangsúlyozta, hogy a megyerendszert Szent István király teremtette, olyan érték, mely kiállta az idő próbáját és túl fogja élni a mostani próbálkozásokat is. Kitért arra is, hogy a falvakban lévő ezeréves iskolák most megint veszélyben vannak. Keresztény Magyarországon akarunk élni, cél, hogy érték legyen a munka, a tudás, a hit és az erkölcs, ami összeköt, így az ezer éve lefektetett érték a nemzeti újjászületés alapja lehet - hangsúlyozta az Országgyűlés alelnöke.

Demszky Budapestre hívta dolgozni a határon túli magyar fiatalokat

Demszky Gábor szerint sokan, köztük politikusok is, egyáltalán nem örülnek a külföldieknek. "Még akkor sem, ha ők nagyobb részt határon túli magyarok. Ők azok a politikusok, akik Erdélyben magyar testvéreinknek, Budapesten pedig olcsó román munkásoknak nevezik ugyanazokat a magyar embereket" - jelentette ki a Városháza Parkban, a Liberálisok házánál rendezett ünnepségen.

"Augusztus 20-án arra biztatom tehát a határon túli magyar fiatalokat, hogy jöjjenek minél többen át, dolgozzanak itt, vállalkozzanak Budapesten. Hozzák a feleségüket, a férjüket, a családjukat" - hangoztatta a főpolgármester, majd hozzáfűzte: "Budapesten minden egyes nap háromezer négyzetméternyi lakás épül átlagosan, rájuk várnak ezek a lakások, többek között". Demszky Gábor szerint a kettős állampolgárságról szóló vita, hazug vita. "Nekünk az az érdekünk, hogy aki ide jön, itt dolgozik, itt fizet adót, az kapjon magyar állampolgárságot minél előbb" - mondta. Hangsúlyozta, hogy Budapest ma is az egész magyar nemzet fővárosa. Ahhoz, hogy elkerülhető legyen a főváros elöregedése, újra szélesre kell tárni Budapest kapuit. Az államalapító Szent István király Imre herceghez intézett intelmeiben úgy fogalmazott, hogy a soknyelvű ország erősebb az egy nyelvűnél.

"Az ő nyomában jártak Budapest alapítói is, akik sok kultúrájú fővárost építettek itt, a Duna partján" - mondta. Hozzátette: Magyarország fővárosát magyarok, németek, svábok, szerbek, szlovákok, zsidók együtt építették virágzó metropolisszá a XIX. század végére. Budapest ma is színes, multikulturális nagyváros, lakosságának legalább nyolc százaléka valamilyen kisebbséghez tartozónak vallja magát. A fővárosban ma hatvanezernél több külföldi állampolgár él tartósan - mondta a főpolgármester.

Augusztus 20-án újra nemet kell mondani a bezárkózás, az idegengyűlölet és a kirekesztés minden egyes formájára - hangsúlyozta Demszky Gábor, akinek beszéde közben egy férfi - átgyalogolva az érdeklődök sorain - hangosan azt mondta: "Menjél haza, zsidó!"

Ünnepi szentmise

Meghaladta az egymilliót azoknak a magyaroknak a száma, akik aláírásukkal erősítették meg: imádságukkal csatlakoznak a nemzet lelki megújulásért meghirdetett idei imaévhez - jelentette be Erdő Péter bíboros, prímás a Szent István-bazilika előtt az augusztus 20-i ünnepi szentmise előtti köszöntőjében. Az esztergom-budapesti érsek mutatta be az ünnepi szentmisét Juliusz Janusz apostoli nunciussal és a püspöki konferencia tagjaival közösen a téren összegyűlt több ezres tömeg előtt.

Stanislaw Dziwisz bíboros, krakkói érsek szentbeszédében a lengyel és a magyar nemzet barátságáról, valamint 1956-os küzdelméről is szólt. A tavaly elhunyt II. János Pál személyi titkára a két nép közötti szimpátiáról szólva kiemelte: "elég csak megemlíteni az 1956-os esztendőt, amikor a magyar nemzet egy szívvel kívánta a szabadságra vágyó lengyel nép felkelésének sikerét, és amikor ugyanez a lengyel nemzet nagy figyelemmel kísérte a ti hittel és reménnyel teljes szabadságharcotokat és küzdelmeteket azzal a hittel és reménnyel, hogy mindez az áldozat meghozza a várt gyümölcsöt".

Az eseményen részt vett Sólyom László jelenlegi és Mádl Ferenc volt köztársasági elnök, valamint Boross Péter volt miniszterelnök is. Jelen volt a politikai élet, a diplomáciai testület és az egyházak számos képviselője. A szertartás után a magyar bíboros átnyújtotta a pásztorbotot Krakkó érsekének, megkérve őt: vezesse az idei Szent Jobb-körmenetet.

Virágkarnevál Debrecenben

Tízezrek nézték végig Debrecen főutcáján, majd a Nagyerdőben, végül a nagyerdei stadionban a 37. debreceni nemzetközi virágkarnevál színpompás menetét vasárnap. Az idei karneválon 17 virágkocsit és 17 hazai, illetve külföldi művészeti csoportot láthattak az érdeklődők. A fesztiválra Bulgáriából, Macedóniából, Spanyolországból, Törökországból, Görögországból, Szerbiából, Izraelből, Portugáliából és Olaszországból érkeztek művészeti csoportok.

A nagy sikert aratott virágkompozíciókhoz több mint hárommillió szál friss és száraz virágot használtak fel készítőik: a száraz virágok mellett az idén is az őszirózsa, a kardvirág és a büdöske volt a sláger. A 37. debreceni virágkarnevál sok szempontból újítást is hozott: Debrecen város  kocsiját most első alkalommal díszíthette fel az érdeklődő lakosság, s az ily módon elkészült kompozíció is felvonult a karneváli menetben és részt vesz a kocsik versenyében.

Ugyancsak első alkalommal indított virágkocsit a református egyház, a kedden Debrecenben befejeződő Magyar Reformátusok Világtalálkozója alkalmából. Az egyházi szimbólumokat láttató virágkocsit a református ifjúsági találkozóra Debrecenbe érkezett kerékpárosok kísérték a menetben. A kompozíciók közül több is évfordulókhoz kapcsolódott: a Bocskai  szabadságharc 400., illetve Bartók Béla születésének 125. évfordulójához. Utóbbi  két virágkompozíció témájául is szolgált.

Érdekessége volt a menetnek Érmihályfalva versenyen kívüli kocsija, amelynek hatalmas virágharangja az 1456-os nándorfehérvári diadalt idézte. A virágkocsi egyik felirata - Jövőre veletek ... pedig már Románia jövő évi európai uniós csatlakozására utalt. A 17 virágkocsit a karneváli felvonulást követően kiállították a nagyerdei stadionban. Az érdeklődők itt közelről is megnézhetik a kompozíciókat, amelyek este immár kivilágítva vonulnak végig a belvároson. A 37. nemzetközi virágkarnevál az esti felvonulást követően Debrecen főterén látványos tűzijátékkal, majd hajnalig tartó utcabállal fejeződik be.

Erdélyben több rendezvénnyel ünnepeltek

Erdély több városában is megünnepelték augusztus 20-át, Szent István napját, ezek közül a kolozsvári néptánc-találkozó emelkedett ki. A Heltai Gáspár Könyvtári Alapítvány és a Szarkaláb Néptáncegyüttes szervezésében immár nyolcadik alkalommal megrendezett néptánctalálkozó az erdélyi augusztus 20-i ünnepségek egyik fénypontja. A kolozsvári rendezvényen minden évben körülbelül több tucatnyi táncegyüttes vesz részt Romániából, Magyarországról, de a világ többi országaiból is.

Az eseményt támogató kolozsvári polgármesteri hivatal nevében a megnyitóünnepség alkalmából szervezett fogadáson Emil Boc polgármester elmondta: a rendezvény Kolozsvár egyik jelképévé nőtte ki magát, amelyet az önkormányzat a jövőben is támogat, mert értékeli annak a hagyományőrzésben, a népek közötti megismerésben és a tolerancia térnyerésében játszott szerepét.

Sepsiszentgyörgyön a római katolikus templomkertben, a Szent István-szobornál tartottak vasárnap délelőtt ünnepséget. Délután hat órától pedig a Kovászna megyei könyvtárban kamarazene-hangversenyt szerveznek Magyarország nemzeti ünnepe alkalmából.

(MTI)