Amerikai szakértők úgy vélik, Észak-Koreának 4 vagy 13 atombombához elég hasadóanyaga van. Ugyanakkor ez még nem jelenti, hogy képes bevethető bombát készíteni. További nehézség, hogy a föld alatti atomkísérletek észlelése rendkívül nehéz - az amerikai hírszerzés 1998-ban például csak utólag vette észre az indiai és a pakisztáni robbantásokat. Viszont ha Phenjan most tényleg próbarobbantást végez, az rendkívüli helyzetet eredményezhet a Távol-Keleten. A japán jen árfolyama az euróhoz képest már az ABC első gyorshíre nyomán történelmi mélypontra zuhant.

Dél-Koreában az AP hírügynökség kérdéseire egyetlen hivatalos forrás sem tudta megerősíteni, hogy Északon valóban küszöbön állna a nukleáris robbantás. Az országegyesítési miniszter például azt mondta, hogy az atomprogrammal kapcsolatban gyakran röppennek fel spekulációk, ám ezek nem mindig bizonyulnak valósaknak. A külügyi tárcánál és a hírszerzésnél azt nyilatkozták, hogy szoros az együttműködés az amerikaiakkal, a konkrét hírt viszont nem kommentálták.

Washingtonban feltételezik, hogy Kim Dzsong Il észak-koreai vezető mérges, amiért Kína az ENSZ Biztonsági Tanácsában megszavazta a július elejei rakétakísérleteket elítélő határozatot. Az ABC által megszólaltatott egyik szakértő szerint a hírszerzés 50 százalék esélyt ad annak, hogy Phenjan még az év vége előtt bebizonyítja a világnak: tényleg atomhatalom. Az USA azonban ebben az esetben sem készül megelőző csapásra. Bush elnök már 2002-ben "a gonosz tengelyéhez" tartozónak minősítette Észak-Koreát, de az amerikai reakció csupán Észak-Korea külkapcsolatainak elvágására irányulna. Igaz, ehhez akár egy tengeri blokád is elképzelhető. Az ország azonban már így is szinte teljesen elszigetelt, miközben éppen most tárgyal a segélyszervezetekkel arról, hogy hosszú elutasítás után esetleg mégis hajlandó elfogadni élelmiszer-szállítmányokat.

A szovjet Scud-B rakéta már a múzeumban