Hagyományok hagyománya
A népművészet reneszánszát élte a hetvenes-nyolcvanas években. Táncházak, alkotótáborok szerveződtek, megalakult a Fiatal Népművészek Stúdiója, a városi kultúra részévé vált a népi hagyomány - mesél a főszervező, Igyártó Gabriella azokról az időkről, amikor a Mesterségek Ünnepének ötlete megszületett. Gazdái - Péterfy László szobrász, Bánszky Pál művészettörténész, Borbély Jolán etnográfus és Makovecz Imre építész - közösen szervezték meg az első kézműveshétvégét az akkor már ötödik éve működő Népművészeti Egyesülettel, 1987-ben Mesterségek Ünnepe néven, az aratás végéhez és Szent István napjához igazított augusztus huszadikai hétvégén, a budai Várban. Igaz, akkor még csak a Tóth Árpád sétányon mutatták be portékáikat a mesterek.
Azóta valóságos népünnepéllyé terebélyesedett az esemény: az idén 800 kézműves - fafaragó, gyékényszövő, kovács, fazekas, hangszerkészítő, kékfestő, szövő, nemezkészítő, kerékgyártó, kádár, kosárfonó, mézeskalács-készítő - költözik a Budavári Palota vonzáskörzetébe, a Dísz tértől a Clark Ádám térig, csütörtöktől vasárnapig. Őket szigorú szakmai zsűri válogatja a 48 szervezetet tömörítő Népművészeti Egyesületek Szövetségének ötezer tagja közül. Rajtuk kívül még vagy százan érkeznek szövetségi tagság nélkül, sőt az idén a vajdasági és erdélyi magyarok mellett számtalan külföldi vendéget is hívtak a szervezők: az egyesületekkel kapcsolatban álló osztjákokat, vogulokat, kirgizeket és észteket.
A korábbi évek tematikái után - mint a fazekasság, a textilművészet, a nemez és a játék - az idén a hímzés és a viselet köré szerveződik a találkozó. Azon kívül, hogy a résztvevők a helyszínen is bemutatják tájegységük hímzésének jellemző szín- és formavilágát és technikáit, a Magyar Nemzeti Galériában erre az alkalomra rendezett Tetőtől talpig című kiállítás komplex tárgyi környezetben mutatja be a varrás és a hímzés évszázados történetét a terített asztal, a hálószoba, a viselet és az egyházi textíliák világát, Nyugat-Dunántúltól egészen Erdélyig. Mivel az ünnep célja az, hogy a hagyományőrző tárgyaknak a mindennapi életben is helyet és funkciót találjanak, így az aktuális témához illeszkedve divat-, azaz inkább viseletbemutatót tartanak szombat délután. Ma a Budapesti Történeti Múzeumba, a Hagyományőrző kézművesség helyzete Európában című szakmai konferenciára várják az érdeklődőket. A közkedvelt forgatagban pedig mesterségbemutatókkal, népzenével, néptánccal, kemencében sült kenyérlángossal és felszentelt új kenyérrel kínálják a vendégeket.
