A Santa Cruzban található Kalifornia Egyetem kutatói az ember és a csimpánz génállományát hasonlították össze. A Nature-ben megjelent beszámoló szerint Katherine Pollard és kollégái azt állítják: a HAR1-nek nevezett génrészlettel magyarázható, pontosabban ennek köszönhető az emberi agykéreg semmivel sem összehasonlíthatóan gyors evolúciós fejlődése. (Sok egyéb funkciója mellett az agykéreg a tanulás és a gondolkodás központja.)

A számítógéppel végzett összehasonlítás azt mutatja, hogy az adott génrészlet az ember és a csimpánz esetében 18 helyen tér el egymástól, ami Pollard szerint hihetetlenül nagy szám ahhoz képest, hogy ez a változás mindössze ötmillió év alatt jött létre. A Nature-ben megjelent beszámoló szerint a HAR1 génrészlet egyik génje, a HAR1F a korai embrionális fejlődés során játszik aktív szerepet - az agykéreg létrejöttét befolyásolja. A HAR1R-nek nevezett másik gén pontos feladatát még nem sikerült feltérképezni, de vélhetően ennek is az agykéreg fejlődésében van feladata.

David Haussler, az egyetem biomolekuláris kutatásokért felelős részlegének vezetője elismerte, egyelőre nem tudják, hogy ez a hihetetlen evolúciós folyamat pontosan miként megy végbe, de az egyértelműnek tűnik, hogy a HAR1 névre keresztelt génrészlet alapvető szerepet játszik abban, hogy az emberi agy térfogata rövid idő alatt a korábbi háromszorosa lett. A cikket idéző BBC azt a feltevést is megemlíti, hogy ezek a gének nagy valószínűséggel - más génekkel ellentétben - nem játszanak szerepet speciális fehérjék termelésében, ellenben szerepük lehet más gének működésének ellenőrzésében.