Eljárás a "beugró" rab ellen
A hamis iratokkal, más helyett a börtönbüntetés letöltésére jelentkező "bérleülő" ellen közokirat-hamisítás miatt indulhat eljárás, de felmerülhet a bűnpártolás is - mondta lapunk érdeklődésére Kondorosi Ferenc, az Igazságügyi és Rendészeti Minisztérium államtitkára. A tárca azért tekintette át az ezzel kapcsolatos jogi helyzetet, mert a héten kiderült, hogy Kecskeméten egy 11 havi szabadságvesztéssel sújtott személy helyett más töltötte le a büntetést. Erről egyébként az intézet már a "bérleülő" - egyébként jó magaviselete miatt kedvezményes - szabadulása után, állampolgári bejelentés alapján értesült, s azt ellenőrizve állapították meg, hogy egy elítélt tényleg "helyettest" küldött a rács mögé.
Ha valaki a büntetés megkezdése előtt hamis igazolványt mutatna be, azzal - függetlenül attól, hogy a manipulációt ténylegesen ki követte el - közokirat-hamisítást követ el - hangsúlyozta az államtitkár. Emellett szóba jöhet a bűnpártolás gyanúja is - tette hozzá -, hiszen a tényleges elkövető számára lehetővé tette a menekülést. Ezek - ha bizonyítható, hogy valóban "bérleülésről" van szó - egyenként három évig terjedő szabadságvesztéssel sújtható bűncselekmények, így a más helyett a börtönt vállaló személy "saját jogán" is könnyen rács mögé kerülhet.
Árnyalja viszont a képet, hogy nem büntethető az, aki a hozzátartozója helyett és anyagi ellenszolgáltatás nélkül vonul börtönbe. A tényleges elítéltet viszont csak akkor lehet felelősségre vonni, ha maga is legalább felbujtóként részt vett az okirat-hamisításban - emelte ki Kondorosi -, mert önmagában az, hogy nem jelentkezett a büntetés végrehajtására, illetve, hogy "bérleülőt" fogadott fel, nem bűncselekmény. Ezért csupán annyi biztos, hogy a még el nem évült ítéletet - a kecskeméti esetnél ez a helyzet - végre kell hajtani.
A minisztérium megállapításai szerint az elítéltek befogadásának szabályai alapvetően megfelelőek, hiszen a büntetés-végrehajtási intézetek minden szükséges ellenőrzést elvégezhetnek. Így adatokat kérhetnek a rendőrségtől, illetve más hatóságoktól, sőt ez kötelező is, ha a jelentkező személyazonossága bizonytalan. Ekkor az intézet a szüksé-
ges vizsgálatok lefolytatásáig ideiglenesen fogadja be az érintett személyt. Kétségtelen viszont, hogy az ellenőrzés módjáról a börtönszemélyzet többé-kevésbé szabadon dönthet, ezért egy jó minőségű hamisítvánnyal jelentkező "bérleülőnek" jó esélye van a vállalt "munka" teljesítésére.
A tárca álláspontja az, hogy a hasonló eseteket elkerülhetnék, ha a büntetés-végrehajtás számára közvetlen hozzáférést teremtenének a népesség-nyilvántartási adatbázishoz - tájékoztatott az államtitkár. Ilyen jogosítvánnyal rendelkezik például a határőrség is, amely a személyiigazolvány-adatbázisból kérhet információt. Ez a nyilvántartás tartalmazza a személyi okmány tulajdonosának adatait, aláírását, valamint fényképét is, így az azonosítás szinte teljes biztonsággal végezhető el. Ennek érdekében a tárca hamarosan törvénymódosítást kezdeményez.