A jelenlegi 30-40 helyett legfeljebb két név szerepelhetne a jövőben azon a listán, amelyikről a transzplantáló orvosnak nevet kell választania: ki kapja meg a frissen érkezett vesét, kinek a számára a legalkalmasabb a szerv. Az úgynevezett szelekciós listáról a jelenleginél sokkal pontosabb szakmai szabályok határoznának, ha pedig senki sem alkalmas az operációra, az orvosnak alapos indokkal kellene új neveket kérnie a központtól. - A jövőben várhatóan így működnének a szervvárólisták, legalábbis a több szakmai javaslatot összedolgozó egészségügyi tárcánál azt tudták biztosra mondani, hogy a rendszer az Eurotransplantéhoz hasonló elven működik majd, ott pedig így döntenek egy-egy szerv sorsáról. Még a regionalitásnak sem igen lenne szerepe, vagyis annak, hogy melyik kórházban van a donor és hol a beteg. (Eddig ugyanis a négy kijelölt régióban elsőként ott kellett beteget keresni, ahol a donor volt.) Ezzel párhuzamosan csatlakozunk a nemzetközi szervezethez is, igaz, csak részlegesen, vagyis csak a sürgősségi esetek, a gyermekek, illetve a hiperimmunizált vesebetegek kerülnek majd fel a közös várólistára.

A betegszervezetek a dialízisközpontokban külön felelőst is szeretnének, aki csak a listákról gondoskodna, a területi elosztást pedig pontokkal jeleznék. Vagyis: azok a betegek, akik az adott szervhez a legközelebb vannak, külön pontot kapnának. De az, hogy a szervet azért kapja meg valaki, mert ő van a legközelebb, nem lenne automatikus. Székely György, a Magyar Szervátültetettek Szövetségének elnöke szerint a területenkénti lista azért sem jó, mert bár egy-egy továbbadott szervért jön cserébe a másik, az azonban várhatóan nem annak a betegnek lesz alkalmas, aki az előző szervet valamilyen apró ok miatt nem kaphatta meg. A szervezet a transzplantációs kapacitások újraelosztását is kéri: hiába van ugyanis a négy országos centrum, ha vidéken lassan már nem marad operáló orvos.

A teljes rendszer átvilágítása a nyár elején került napirendre, amikor egy feljelentés alapján vizsgálat indult abban az ügyben, hogy hazai kórházakban külföldi orvosok operálnak ki olyan szerveket, amelyek beültetéséhez itthon nem volt alkalmas beteg. Később a veseátültetési várólisták kapcsán robbant ki botrány: elsősorban betegszervezetek fogalmaztak olyan vádakat, hogy nem véletlenül jutnak egyes betegek a többiekhez képest gyorsabban veséhez, illetve sok esetben a kiadott listán hátrébb sorolt betegek hamarabb kerülnek a műtőbe. Elsősorban az orvosok döntését kérdőjelezték meg a bejelentők, ám később a művesekezelések szolgáltatóit érte az a vád, hogy ők nem teszik fel a várólistára a betegeket. Tegnap a dialízisszolgáltatók tájékoztatót szerveztek, ahol kijelentették: nem érdekeltek abban, hogy több kezelést végezzenek, így elképzelhetetlen, hogy valakit ezért ne vegyenek föl a transzplantációs várólistára.

Magyarországon tavaly csaknem ötezer krónikus vesebeteget tartottak nyilván, közülük 932 szerepelt a várólistán, ami nemzetközi viszonylatban magas arány. A múlt évben 315 vesetranszplantáció volt, ami a listán szereplők 30 százaléka.

A szervkivételi riadókat és részben a transzplantációkat eddig koordináló Hungarotransplant Kht. egyébként megszűnik, a végelszámolás szeptember végén indul. Feladatait átadja az Országos Tisztifőorvosi Hivatalnak, vagy közvetlenül az egészségügyi tárcának.