Mennyire kell aggódniuk az amerikaiaknak a "hazai terrorizmus" miatt a brit iszlámisták legutóbbi összeesküvése nyomán? - teszi fel a kérdést a hetilap, és meg is válaszolja: az amerikai muszlimok egy sor ok miatt nem hajlanak a szélsőségekre. Az Egyesült Államokban és az Európában élő muszlim közösségek között az a legfőbb különbség, hogy a vallási hovatartozást Amerikában sokkal nagyobb tisztelet övezi - írta Peter Skerry, a Bostoni Egyetem politikatudományi professzora, a neves agytröszt, a Brookings Intézet kutatója.

Amerikában a nemzeti identitásra nézve sokkal nagyobb veszélynek tekintik a többféle "kötőjeles identitás", mint például a mexikói-amerikai kialakulását. Az evangélikus keresztény, a katolikus vagy a zsidó amerikai vitázhatnak egymással, de a másik felekezeti hovatartozását senki nem kérdőjelezi meg. S bár a muszlim amerikaiak elfogadtottsága ma korlátozott, ennek nem a hitük az oka. Európában ezzel szemben a muszlim csoportokra azért neheztelnek, azért kerülnek a társadalom szélére, mert vallásuk erősen fenyeget világi értékeket.

Az Egyesült Államokban 250 muzulmán iskola működik, csaknem kétszer annyi, mint Nagy-Britanniában, holott a két országban élő kisebbség száma nagyjából megegyezik, 2-3 millió fő. Amerikában a muszlim politikai érdekképviseleti csoportok is sokkal inkább jelen vannak a közéletben és befolyásosabbak, mint Európában. További lényeges különbség, hogy az Egyesült Államokban élő muszlim népesség számaránya kevesebb mint egy százalék, míg ugyanez az arány Franciaországban 8-9, Hollandiában 5-6, Németországban 3-4, Nagy-Britanniában valamivel kevesebb mint 3 százalék.

Ennél is fontosabb, hogy a muzulmánok az öreg kontinensen jól elkülönülő szigetekben élnek. A rendkívül sokszínű amerikai muzulmán közösségen belül - amelynek tagjai a világ sok pontjáról érkeztek, sok nyelven beszélnek és az iszlám több változatának hódolnak - aligha nyer teret egy közös elégedetlenségi hullám, nem valószínű, hogy bármely csoport fölénybe kerül a többivel szemben.

Peter Skerry azt is megjegyezte: az Egyesült Államokban kivételes jelenségnek számítanak, talán Detroitban látni olyan, utcákon és a metróban kéregető muzulmánokat, akik Brüsszelben például mindennapi látványnak számítanak. Az amerikai muzulmánok döntően egyetemi végzettségű, külvárosokban, jólétben élő szakemberek.

Roger Scruton filozófus megkérdőjelezi az iszlám toleráns jellegét
Az olyan iróniát nélkülöző vallással, mint amilyen az iszlám, különösen vigyázni kell - írta Roger Scruton befolyásos konzervatív filozófus a The Wall Street Journal csütörtöki számában, megkérdőjelezve, hogy az iszlám ma alapvetően toleráns felekezet volna.

 Scruton, aki a legnagyobb hatású angolszász konzervatív filozófusok egyike, úgy látja, a muszlim lélek igencsak sérülékeny a modern világban. A filozófus főként azt kifogásolja, hogy az iszlám nem ismeri a viccelődést. A muszlimok számára a Korán megkérdőjelezhetetlen, az iszlámról csak mint a béke vallásáról lehet beszélni, és a prófétáról szóló viccek teljesen kizártak. Európában pedig egyfajta álszenteskedő óvatoskodás övezi a kérdést, Belgiumban például törvény tiltja az iszlamofóbiát, és az egész kontinensen egyre terjed minden olyan jelenség cenzúrázása, amely sértő lehet a muszlimokra nézve. Akár ez a cikk is közéjük tartozhatna - jegyzi meg a gondolkodó saját írásáról.

Scruton leszögezi, az európai muszlimok többsége nem támogatja a terrorizmust. Többség és többség között azonban különbség van. A brit muszlimok nem kevesebb mint egynegyede véli úgy, hogy a múlt nyári londoni robbantások legitim választ jelentettek a terrorellenes háborúra. Muszlim vezetők úgy nyilatkoznak, hogy az iszlám terrorizmus szánalmas, mégis érthető reagálás a Nyugat téves politikájára.

A filozófus szerint helyes a másik ember hitének tiszteletben tartása, de csak akkor, ha az nem veszélyezteti a közrendet. Helyes toleránsnak lenni és jószomszédi viszonyt ápolni velük, de csak akkor, ha tőlük is ugyanez várható. A keresztények és a zsidók a római birodalom óta a világi kormányzás elvei szerint élnek, olyan emberi törvények szerint, amelyek előbbre valók a vallási kiáltványoknál. A hit kérdését mindenki önállóan rendezi Istennel. A világi jellegű oszmán birodalom bukása után olyan muszlim szekták jelentek meg, amelyek a saría, az iszlám jog legfőbb hatóságát hirdették. S bár ma kevés muszlim vezető vállalja fel ezt, ugyancsak kevés ítéli el.

Scruton mindazonáltal úgy foglal állást: nem kell feladni a reményt, hogy az iszlám toleráns lehet. Ehhez szerinte éppen azt kellene az iszlámba csöpögtetni, ami a keresztény vallás sajátja: az irónia szellemét. Ez jelenti ugyanis a másfélék, a különbözők elfogadását. Ezért volna szükség a perzsa költészet és az Ezeregy éjszaka szemléletére, a politikai korrektség korszakát megelőző idők etnikai és vallási vicceire, amelyek oly sok feszültséget el tudtak oszlatni.

(MTI)