A tőkés nagybirtokrendszer migrációhoz és a falvak elnéptelenedéséhez Magyarországon - mutatott rá Jakab István. Ugyanakkor az Új Magyarország Vidékfejlesztési Tervben meghatározott prioritások inkább a nagybirtok rendszer kialakulásának kedveznek - tette hozzá.

Jakab István szerint Magyarország nem készült fel megfelelően az uniós csatlakozásra, ezért ma a magyar mezőgazdaságot a leépülés, a sodródás és a kilátástalanság jellemzi.

Erre utal véleménye szerint, hogy az elmúlt négy évben 6 millióról 3 millióra csökkent a sertésállomány, a baromfiágazat eltűnt, zuhan a palackozott borok értékesítése, megindultak a szőlőkivágások, és 40 százalékkal csökkent a zöldség-gyümölcs termesztés teljesítménye.

Ugyancsak visszaszorult az állattenyésztés; amíg 2002-ben 50 - 50 százalék volt az állat és növénytermesztés aránya, mára 70 százalékos a növénytermesztés részesedése - sorolta a gazdavezető.

Ilyen körülmények között - folytatta - a kormányzat, mindössze 3 napot adott a mezőgazdasági érdekképviseletek számára ahhoz, hogy véleményezzék a vidék sorsát hét évre meghatározó Új Magyarország Vidékfejlesztési Tervet.

Jakab István ismertetése szerint a birtokába került program első két pillére a versenyképesség javítása, illetve a környezet állapotának javítása és az infrastruktúra fejlesztés - vagyis mindkét prioritás a tőkés nagybirtokoknak kedvez. Ezt követően szól csak a tervezet az életminőség javításáról és a falufejlesztést szolgáló uniós Leader program megvalósításáról - mondta Jakab István.

Kitért arra, hogy a magyar gazdák évről évre versenyhátrányba kerülnek, mert cseh, lengyel és szlovák gazdatársaikkal ellentétben nem kapják meg időben az uniós támogatásokat. Ezért mára éllovasból sereghajtóvá vált Magyarország - fogalmazott a Magosz elnöke.

(forrás: MTI)