Szemtanúk és katonai források szerint a katonák harckocsikon és páncélozott csapatszállító járműveken indultak el kijelölt körzeteikbe. Az egyik egység a kasmíjei hídon, egy másik a hardali hídon, Mardzsajúntól délnyugatra, a harmadik pedig Szúr (Türosz) városából Bint-Dzsbeil felé indulva közelíti meg rendeltetési helyét.

A libanoni csapatok szerdán hevenyészve emelt ideiglenes hidakon keltek át, mert a 33-napos háborúban az izraeliek lerombolták az összes térségbeli hidat és összekötő utat. A csapattelepítés felgyorsítása végett a katonák egy részét tengeri úton szállítják északról Szúrba.

Összesen 15 ezer libanoni katona épít majd ki harcálláspontokat a folyó déli partvidékén, hogy igyekezzenek elejét venni az izraeli hadsereg és a Hezbollah síita szervezet közötti ellenségeskedések kiújulásának. Szemtanúk szerint az izraeli határtól 7 kilométerre fekvő, stratégiai fontosságú Mardzsajúnba - amelyet a behatoló izraeli csapatok a múlt héten rövid időre elfoglaltak - csütörtök reggel már meg is érkeztek az első reguláris egységek, amelyeket a keresztény többségű helyi lakosság kitörő örömmel üdvözölt.

Előzőleg, szerda este az izraeli hadsereg átadta a libanoni ENSZ-erőknek (UNIFIL) az általa Dél-Libanonban megszállt övezetek felének ellenőrzését. Mint az izraeli hadsereg szóvivője csütörtökön közölte, az UNIFIL a Dél-Libanonba vezényelt libanoni egységek felügyeletébe adja tovább a későbbiekben e területeket.

Az izraeli kivonulás menetére vonatkozó kérdésre válaszolva a szóvivő hangsúlyozta: "Olyan folyamatról van szó, amelyet szakaszosan hajtunk végre. Elvileg az egész csapatmozgás néhány napot vesz igénybe, de minden attól függ, hogy az UNIFIL és a libanoni hadsereg mennyire lesz képes átvenni egész Dél-Libanon ellenőrzését." Az átadás egyes források szerint várhatóan négy napig tart.

Az izraeli határ és a Lítáni folyó között fekvő területet az 1970-es években palesztin gerillák tartották ellenőrzésük alatt, az izraeli megszállók 2000-es kivonulása után pedig a Hezbollah síita fegyveres szervezet vette át ott az ellenőrzést.

A bejrúti kormány szerdán hagyta jóvá a haderő Dél-Libanonba vezénylésének tervét. A terv az ENSZ Biztonsági Tanácsának 1701-es számú tűzszüneti határozatával összhangban született, amely rendelkezett arról is, hogy a libanoni hadsereg és az ENSZ békefenntartó erői vegyék birtokba a közel-keleti arab ország déli részét egészen a "kék vonalig", vagyis a libanoni-izraeli határig.

A későbbiekben csatlakozik a libanoni erőkhöz az ENSZ ugyancsak mintegy 15 ezer fős békefenntartó kontingense. Várhatóan a világszervezet első kéksapkás egységei mintegy tíz napon belül érkeznek meg a térségbe.

A libanoni kormány utasította a hadsereget, hogy tartsa tiszteletben a kék vonalat és azokat a törvényeket, amelyek nem a hadsereg birtokában lévő fegyverekre vonatkoznak. E jogszabályok nem kötelezik a Hezbollahot fegyverei beszolgáltatására, csak kitiltják e fegyvereket a közterületekről. A bejrúti kormány egyértelműen értésre adta, hogy nem tekinti feladatának a Hezbollah lefegyverzését, és nem fog konfliktusba keveredni emiatt a "Hezbollah-beli testvérekkel", akik oly kemény ellenállást tanúsítottak az izraeli invázió idején.

Hezbollah: Damaszkusznak és Teheránnak fontos szerepe volt

Irán és Szíria jelentős segítséget nyújtott a Hezbollahnak "Izrael feletti győzelméhez" - jelentette ki a libanoni síita szervezet politikai tanácsának egyik tagja az Izvesztyija orosz napilapban csütörtökön megjelent nyilatkozatában. "Ők a szövetségeseink és erre büszkék vagyunk. Ezek az államok jelentősen hozzájárultak Izraelen aratott győzelmünkhöz" - mondta Ahmed Melli, a Hezbollah politikai tanácsának tagja.

Izrael és az Egyesült Államok rendszeresen azzal vádolja Iránt, hogy felfegyverzi és anyagilag támogatja a síita szervezetet, amit Teherán tagad. "Nem bízunk az ENSZ-ben" - válaszolta Melli a 15 ezer kéksapkás Dél-Libanonba telepítésére vonatkozó kérdésre. "Természetesen elfogadjuk a békefenntartó kontingenst. De miért nem vezénylik őket a határ izraeli oldalára is, és nem csak a libanonira?" - kérdezte a síita párt tisztségviselője.

Úgy nyilatkozott, hogy a Hezbollah nem vesztette el "száznál több harcosát" a konfliktus több mint harminc napja alatt. Közölte azt is, hogy a Hezbollah tartani fogja magát az ellenségeskedések beszüntetéséhez, "ha az izraeliek kivonják csapataikat és feloldják blokádjukat". "Ha az izraeli katonák területünkön maradnak, örökké a Hezbollah céltáblái lesznek" - figyelmeztetett.

Chirac elrendelte az ENSZ-erőkben szolgáló franciák megduplázását

Franciaország haladéktalanul megkétszerezi, 400 fősre növeli a libanoni ENSZ-békefenntartó erőkben szolgáló alakulata létszámát - jelentette be csütörtökön Jacques Chirac francia elnök. Hozzátette, hogy a békefenntartó erők támogatására kész a világszervezet rendelkezésére bocsátani a Földközi-tenger keleti térségében, Libanon közelében állomásozó mintegy 1700 francia katonát is, akik egy humanitárius akcióban vesznek részt, de ezek nem fognak ENSZ-irányítás alá kerülni.

Chirac felajánlása, amelyről a párizsi elnöki hivatal közleményben számolt be, Kofi Annan ENSZ-főtitkárral folytatott telefonbeszélgetésén hangzott el csütörtök délután, amikor a tervek szerint a világszervezet New York-i székházában összeülnek az új békefenntartó erőkben feltehetően részt vevő országok képviselői. Jelenleg Franciaország vezeti az ENSZ Libanoni Ideiglenes Haderejét (UNIFIL) Dél-Libanonban, és nagy várakozás előzi meg szerepét a térségbe vezénylendő megerősített békefenntartó erőben is.

A norvég kormány csütörtökön 100 fős legénységgel, négy torpedónaszád küldését helyezte kilátásba az UNIFIL megerősítéséhez. Az oslói védelmi minisztérium szóvivője közölte, hogy a hozzájárulásról egyelőre a kormányon belül született megállapodás, de az ENSZ-nek még nem tettek konkrét felajánlást. Norvégia arra vár, hogy a világszervezet pontosítsa a megerősített UNIFIL felhatalmazását és jogköreit. A skandináv országnak ez idő szerint nincsenek katonái a libanoni ENSZ-erőkben.

Elfogadhatatlan, hogy a Hezbollah elrejtse fegyvereit

Két libanoni párt vezetői elfogadhatatlannak nevezték csütörtökön, hogy a síita Hezbollah szervezet elrejtse - és ezáltal megtartsa - fegyvereit. Valid Dzsumblatt drúz vezető, a Szíria-ellenes parlamenti többség egyik vezéralakja szerint a Hezbollah láthatólag arra törekszik, hogy titokban megtartsa fegyvereit. Értésre adta, hogy ellenére volna ez, és javasolta, hogy olvasszák be a síita szervezet fegyveres osztagait a nemzeti hadseregbe. Így elkerülhetőek lennének az újabb konfliktusok Izraellel, vagy legalábbis az állam kezébe kerülne a döntés a háború és a béke kérdéséről - érvelt a drúz vezető.

Pierre Dzsemajel iparügyi miniszter, a maronita keresztény Falangista Párt képviselője is elvetette azt a "megoldást", amelyet a Hezbollah sugall, vagyis hogy a szervezet harcosai nem viselnék fegyvereiket a nyilvánosság előtt, de nem is adnák le ezeket a libanoni hadseregnek, hanem elrejtve őriznék.

Haszan Naszrallah, a Hezbollah vezetője eddig mindig kitért a kérdés elől, hogy a síita szervezet hajlandó-e leszerelni, amint az ENSZ Biztonsági Tanácsának 1701-es számú határozata előírja. Nyilatkozatai - és a szervezet más vezetőinek nyilatkozatai - azt a "megoldási javaslatot" sugallták, hogy a szervezet ezentúl nem tartaná folyamatosan fegyverben harcosait, hanem elrejtené fegyvereit.

(MTI)

A libanoni hadsereg megkezdte bevonulását a Lítáni-folyó vidékére