Zöldálmok veszélyben

globális felmelegedés klímaváltozás szennyezés-kereskedelem

A klímaváltozás feltartóztatására irányuló egyik legfontosabb program elérte a mélypontját. Az európai cégeknek az üvegházhatású gázok kibocsátási kvótáival való kereskedelmét lehetővé tevő tervet költséghatékony és gazdasági szempontból liberális megoldásnak szánták. Most azonban előre nem látott tényezők szertefoszlathatják ezeket az álmokat.

A légszennyező anyagok kibocsátási kvótáival való kereskedést tavaly vezették be az Európai Unióban. Az volt a cél, hogy a vállalatokat a kibocsátás csökkentésére ösztönözzék, és a megtakarított kvótákat eladhassák olyan cégeknek, amelyek túllépik saját keretüket.

A múlt évben az EU-ban az üvegházhatást okozó gázok kibocsátása messze elmaradt a becsült értékektől - 44 millió tonnával volt kevesebb a 2005 elején kiadott kvótáknál. Ez nem ad okot ünneplésre, mert úgy tűnik, sok kormány túl nagy kvótát adott ki, ezzel "árubőséget" idézett elő a piacon, ami sok eladót és kevés vevőt eredményezett. Ennek hatására a szénalapú szennyezési kvóták ára nemrégiben csökkenni kezdett. Az árak ugyan újra felfelé indultak el, mivel a német kormány kilátásba helyezte, visszamenőleg visszavonja a felesleges kvótákat, ha azonban a jelenlegi kvóták maradnak, félő, hogy az árak nullára zuhannak.

Az EU legnagyobb üvegházhatású gázkibocsátója Németország, amelynek ipara elérte, hogy extra "fejadagot" kapjon a kormánytól - 21 millió tonnát -, s ez több, mint ami az Európai Bizottság szerint szükséges lenne. Az iparuk szükségleteinél nagyobb kvótát kapott országok közé tartozik még a Cseh Köztársaság, Dánia, Franciaország, Portugália, Belgium és hazánk. A leglelkiismeretesebb a kezdeti kvóták kiosztásánál Nagy-Britannia volt. Vállalatai tavaly a "fejadagnál" 33 millió tonnával több gázt bocsátottak ki, ami főként abból adódott, hogy erőműveikben a tervezettnél több szenet és kevesebb földgázt égettek el. Hasonló helyzetben van Spanyolország és Olaszország is.

Az EU szénszármazék-kibocsátási kvótapiacának összeomlása súlyos csapást jelentene arra az elképzelésre, hogy piaci mechanizmusokat alkalmazzanak az üvegházhatást okozó gázok emissziójának csökkentésére. A mostani árzuhanás arra kényszeríti az uniót és az egyes kormányokat, hogy gondolják át, miként állapíthatók meg a 2008-tól érvényes fejadagok. Szigorú döntésekre van szükség: az 1990-es szinthez képest nyolc százalékkal kell csökkenteni a levegőbe bocsátott káros anyag mennyiségét. Megfigyelők szerint azonban a terv indításakor tapasztalt ár sosem volt reális, és most egyszerűen a piac újraigazodása tapasztalható.

Egy furcsa piac számai: az élen Kína

A szén-dioxid-kibocsátási engedélyekkel való kereskedés tranzakciói 2005-ben a világon elérték a 11 milliárd dollárt, és az idei év első három hónapjában ehhez még 7,5 milliárd dollár jött. Ezen a piacon a kereskedés háromnegyede az Európai Unión belül folyt.

Az EU-n kívüli kvótaeladások zöme a nyugati vállalatok részvételével zajlik, akik oly módon jutnak emissziós engedélyekhez, hogy fejlődő országok környezetvédelmi beruházásaiba fektetnek pénzt. A kiotói egyezmény (CDM) értelmében a cégek azzal egyenértékű kvótához juthatnak, amennyi üvegházhatású gáz kibocsátását beruházásaik megakadályoztak. Ezek a kvóták azután otthoni emisz-szióra használhatók. 2005 eleje óta a CDM a fejlődő országokban majd négymilliárd dollárnyi beruházáshoz vezetett. Kína a legnagyobb befogadó, az említett összeg kétharmadát ott használják fel, majd Brazília következik 10 százalékkal. A programoktól azt várják, hogy 2006 és 2012 között egymilliárd tonnával csökkentik a fejlődő országok emisszióját, s ezek az országok is az üvegházhatás elleni küzdelem fontos szereplőivé válhatnak.

Ragyogóbb jövõ?

Orbán minden botrányt megbocsát, amíg Rogán ilyen szépen szolgál

Pezsgőt hozott egy sommelier, a pincérek töltögették a poharakat, lecsúszott egy-két pálinka, és voltak kolbászfalatok is vasárnap este a Bálnában. A „főnök", Orbán Viktor mindenkinek megköszönte a kvótanépszavazás kampányában tett erőfeszítéseit, majd magabiztosan, mosolyogva azt mondta, ezzel az eredménnyel egy parlamenti választáson a Fidesz újra kétharmados többséget szerzett volna, és ez sikerülhet 2018-ban is. Az érvénytelen népszavazás volt a főpróba.

Jobbik: kormányprogramot ír, aki visszaküldi a kérdőíveket

A Jobbik elnökének közlése szerint lezárult a pártja által meghirdetett "valódi nemzeti konzultáció" első szakasza. "Jól választottuk ki a témákat, az egészségügy, az oktatás és a korrupció területét" - mondta Vona Gábor pénteken Gyöngyösön, a sorozatot záró lakossági fórumát megelőző sajtótájékoztatón.