Ismét újra tanulhatják a felvételizők a pontszámítást: az oktatási tárcánál készülő rendelet szerint jövőre a két éve bevezetett 120 plusz 24 pontos rendszert egy 500 pontos skála váltja föl. A dolog logikája azonban nagyjából változatlan marad.

Az úgynevezett hozott pontokat továbbra is a középiskolai eredményekből - a matematika, a magyar nyelv és irodalom, a történelem, egy idegen nyelv és egy választott tantárgy utolsó tanult két év végi osztályzataiból - számolják ki. Eddig ebből 50 pontot lehetett szerezni - úgy, hogy az osztályzatokat egyszerűen összeadták -, s ehhez járult még legföljebb 10 pont: az érettségi átlageredményének kétszerese. Jövőre azonban az érettségi már nem számít bele a hozott pontokba: az osztályzatok négyszereséből állhat össze maximum 200 pont.

További 200, úgynevezett szerzett pontot az érettségin lehet elérni, mégpedig úgy, hogy egy vizsgán legföljebb 100 pontot lehet kapni. Eddig az érettségi eredményeket százalékban értékelték, majd azt váltották át egy táblázat alapján osztályzatokra, illetve felvételi pontokra (a felsőoktatási intézmények két tárgyat írhatnak elő: egy vizsgáért korábban maximum 30 pont járt). Most ez a rendszer jelentősen egyszerűsödik: ahány százalékra teljesítette a diák az érettségit, anynyi felvételi pontot kap. Ha csak egy érettségi tantárgyat írt elő a felsőoktatási intézmény, akkor az ott elért eredményeket duplázzák. Két év múlva azonban mindenhol két tárgyat lesz kötelező előírni.

A pluszpontok száma az eddigi 24-ről 100-ra nő. A felsőoktatási intézmény által előírt, legalább 30 százalékosra teljesített emelt szintű érettségiért 40 pont jár majd, a középfokú C típusú nyelvvizsgáért szintén 40, a felsőfokúért 50 pontot kell adni.

Hiába van azonban valakinek két emelt szintű érettségije és egy középfokú nyelvvizsgája - ami együtt elméletileg 120 pontot érne -, akkor is csak 100 többletpont adható majd.

Ez a rendszer - amely a felsőfokú szakképzésben, a felsőfokú alapképzésben (bachelor) és az osztatlan (például orvosi és jogász) képzésekben lesz érvényes, a master és a doktori fokozatra az intézmények szabhatják meg a feltételeket - jobban széthúzza majd a mezőnyt. Eddig ugyanis 30 felvételi pontot kapott az is, aki 92 százalékot teljesített az érettségin, és az is, aki 100-at. Most ilyen esetben 92, illetve 100 pont jár majd, így kisebb eséllyel érnek majd el sokan azonos pontszámot. Az idén ez gondokat okozott: két szakon például kétszer-háromszor annyian érték el a maximális 144 pontot, mint ahány helyet meghirdettek, így pluszhelyek átcsoportosításával lehetett csak mindenkit fölvenni.

A korábban érettségizetteknél ugyanakkor nem lehet alkalmazni ezt a rendszert, hiszen a kétszintű érettségi bevezetése előtt még nem százalékban, csak osztályzatokkal értékelték az érettségi vizsgákat. Az ő esetükben a jelenlegi táblázat lesz a kiindulópont a szerzett pontok kiszámításánál: az adott osztályzathoz tartozó legmagasabb százalékos értéket, vagyis azzal megegyező pontszámot kapnak. A jeles érettségiért például így nekik száz pont jár majd, miközben a jeles alsó határa 80 százalék középszinten - tehát egy jövőre érettségiző akár húsz ponttal is kevesebbet kaphat egy ötösért, mint egy három évvel ezelőtt végzett.

Az érettségi-felvételi eredmények számítása az idén

A tudás fontosabb a pontszámnál - felvételi elõkészítõ Budapesten