A statisztikai hivatal tavaly készült és most nyilvánosságra hozott felmérése alapján öt év alatt 16 százalékkal, 35,7 millióra nőtt az országon kívül születettek aránya. Az adatfelvevők nem próbálták megállapítani, hogy a bevándorlók törvényesen vagy illegálisan tartózkodnak-e Amerikában.

Komoly belpolitikai témává, a novemberi törvényhozási választások egyik kulcskérdésévé vált a bevándorlás újraszabályozása. A felmérés most megmutatja, hogy miért: az újonnan érkezőket hagyományosan befogadó Kalifornia, New York, Texas, Florida, New Jersey és Illinois állam mellett egyre nagyobb tömegek áramlanak olyan térségekbe, ahol az emberek nem nagyon szoktak hozzá a más anyanyelvű, netán színes bőrű szomszédokhoz. Az 50 tagállam és a fővárosnak helyt adó District of Columbia (DC) közül csupán Nyugat-Virginiában és a Hawaii szigeteken nőtt az angol anyanyelvű fehérek aránya - igaz, Hawaiin ezzel együtt is kisebbségben vannak, akárcsak Kaliforniában, Texasban, Új-Mexikóban és Washington DC-ben.

A legnagyobb és leggyorsabban növekvő kisebbség a spanyol ajkú - immár az USA lakosságának 14,5 százalékát teszi ki. A feketék aránya 12,8 százalék. A bevándorlók száma az elmúlt öt évben leggyorsabban Dél-Karolinában nőtt (47 százalékkal), míg a "latínók" a legnagyobb növekedést Arizonában érték el (48 százalék). Washington és környéke az egyik legfontosabb "kapuvá" vált, az ötmilliós agglomerációnak már minden ötödik lakója külföldön született. A főváros ezzel csatlakozott az egymilliósnál nagyobb bevándorló közösséggel rendelkező települések sorához. A többi New York, Los Angeles, Miami, Chicago, San Francisco, Houston és Dallas. A Washington környékén letelepülők között az országos átlagnál magasabb a felsőfokú végzettséggel rendelkezők aránya: tízből négy bevándorlónak van legalább főiskolai diplomája, míg országosan csak tízből háromnak. Az összes, 25 év fölötti amerikai közül 27 százaléknak van felsőfokú végzettsége, ez öt év alatt háromszázalékos növekedés.