Már a fegyverszünet előtt megölték a Hezbollah egyik parancsnokát
A férfi halálának hírét Libanonban nem erősítették meg, és az izraeli katonai hatóságok sem közölték annak részleteit, hogy hol és mikor végeztek a parancsnokkal. Mindössze arra szorítkoztak, hogy Davajert a fegyvernyugvás tényleges kezdete előtt ölték meg. A több mint egy hónapig tartott háború alatt az izraeli légierő többször is csapást mért Bejrút déli kerületeire, ahol a feltételezések szerint a Hezbollah magas rangú vezetői tartózkodtak.
Hamarosan 3000-3500 békefenntartó érkezik
Az ENSZ reményei szerint 10-15 napon belül 3000-3500 békefenntartó érkezik meg a dél-libanoni térségbe, ahol egy hónapon át heves harcok zajlottak az izraeli haderő katonái és Hezbollah sííta szervezet fegyveresei között - közölte kedden Hedi Annabi, a világszervezet főtitkárhelyettese.
Ez lenne az az ideális létszám, amely révén meg lehetne erősíteni a hétfőn érvénybe lépett tűzszünetet, és biztosítani lehetne a nyugalmat - fűzte hozzá. Az ENSZ összesen 15 ezer katonát szándékszik a térségbe vezényelni, és várhatóan körülbelül ugyanennyi libanoni katona is részt vesz majd a békefenntartásban.
Ugyancsak az ENSZ-csapatok mielőbbi telepítésének a szükségességét szorgalmazta Condoleezza Rice amerikai és Philippe Douste-Blazy francia külügyminiszter keddi telefonbeszélgetése során. A francia diplomácia vezetője egyébként kedden Bejrútba utazott. hogy biztosítékokat szerezzen a Hezbollah lefegyverzéséről.
Az izraeliek támogatják a vizsgáló bizottság alakulását
Az izraeliek kétharmada támogatta, hogy alakuljon vizsgáló bizottság a libanoni háború kezelése ügyében - ez derült két szerdán nyilvánosságra hozott közvélemény-kutatásból. A Maariv és a Jediót Ahronót című napilapokban közölt felmérés szerint 67, illetve 69 százalék kívánja a vizsgáló bizottság létrehozását, míg 28 százalék ellenzi azt.
Az elmúlt hetek eseményei alaposan megtépázták Ehud Olmert kormányfő és Amír Perec védelmi miniszter népszerűségét. A Maariv által megkérdezetteknek mindössze 40 százaléka elégedett a miniszterelnök ténykedésével, holott a háború július 12-i kezdetekor még 77 százalék értékelte őt pozitívan, míg Perec tetszési indexe alig 28 százalékos lett. A Jediót Ahronót által felmértek még szigorúbbak voltak: 84 százalékuk elégedetlen a kabinettel.
Kijutott a kritikákból Dan Haluc vezérkari főnöknek is, akinek jelentős presztízsveszteséget okozott az a keddi leleplezés, mely szerint röviddel a háború kirobbanása előtt részvényeket adott el a Tel-Avivi tőzsdén. Vele a megkérdezettek 52 százaléka elégedetlen és csak 44 százalék támogatja.
Izraelben eddig két alkalommal alakult bíró által vezetett állami vizsgáló bizottság háborús ügyekben. Először 1973 októberét, a Jim Kippuri háborút követően, hogy kivizsgálják az izraeli hadsereg felkészületlenségének okait, majd 1982 szeptemberében, a libanoni háború idején, a Szabra és Satila menekülttáborokban elkövetett vérengzések után. Az első esetben az Agranat-bizottság a hadsereg vezetését tette felelőssé, de büntető szankciókra nem került sor. A második esetben a Kahane-bizottság úgy ítélte meg, hogy az izraeli vezetőknek "közvetlen felelősségük" volt az Izraellel szövetséges keresztény milíciák által elkövetett tömeggyilkosságokban. Ez Ariel Saron akkori védelmi miniszter, a későbbi kormányfő lemondásához vezetett.
Még hónapokig Dél-Libanonban maradhat az izraeli hadsereg
Az izraeli vezérkari főnök lehetségesnek tartja, hogy még hónapokig Dél-Libanonban marad az izraeli hadsereg. Dan Haluc tábornok a kneszet külügyi és védelmi bizottságának szerdai ülésén a katonai hírszerzés értékelésére reagált. Ez utóbbi szerint ugyanis a libanoni ENSZ-erőknek (UNIFIL) a határvidékre telepítése hónapokat vehet igénybe. A vezérkari főnök erre úgy válaszolt, hogy ebben az esetben az izraeli hadseregnek addig ott kell maradnia.
Közben egy másik izraeli főtiszt azt közölte, hogy a hadsereg visszavonulóban van ama vonalak mögé, amelyek mögül a harcok befejezése előtt két nappal a kiterjesztett offenzívát megindította. Haluc kedden még úgy vélekedett, hogy az izraeli hadsereg által elfoglalt dél-libanoni területek átadása a libanoni hadseregnek "egy hétig, legfeljebb tíz napig tart".
Félmillió menekült indult hazafelé
Legalább félmillió menekült vette útját hazafelé Libanonban a tűzszünet hétfői hatályba lépte óta, s ez az utak eldugulásával járt - jelentette az ENSZ szerdán. Az otthonukból elűzöttek hatvan százaléka elhagyta a menekülttáborokat és a befogadó térségeket - mondta Astrid van Genderen Stort, az ENSZ Menekültügyi Főbiztosságának bejrúti szóvivője.
Szíriából mintegy 400 ezren léptek be Libanonba hétfő óta, de közülük csak 20-30 ezer érte el lakhelyét a déli országrészben a becslések szerint. A többiek az utakon vannak, fennakadva a torlódásokon - mondta. Kedden már 12 órába telt lemenni Bejrútból a 83 kilométerre délre fekvő Szúrba (Türosz), szemben a szokásos egy órával vagy a hétfői hat órával - tette hozzá.
A főbiztosság egyelőre adatokat gyűjt, s azt reméli, hogy a hét végére tisztább képet kap a népmozgásról. A háború kirobbanása óta mintegy egymillió ember kényszerült elhagyni otthonát Libanonban.
Condoleezza Rice védelmezi az amerikai támogatást
Védelmébe vette Izrael libanoni hadjáratának amerikai támogatását Condoleezza Rice, az Egyesült Államok külügyminisztere a The Washington Post szerdai számban. Rice cikkében aláhúzta, hogy az Egyesült Államok az erőszak logikáján felülkerekedve igazságos, tartós ás átfogó békét akar teremteni a Közel-Keleten. Az elmúlt hónapban azon munkálkodott, hogy véget vessen az erőszaknak, amelynek a Hezbollah és támogatói tették ki Libanon és Izrael népét, ugyanakkor kitartott amellett, hogy a valóban hatékony tűzszünethez döntő módon meg kell változtatni a fennálló helyzetet, amely a mostani háborút is elindította.
A Biztonsági Tanács határozata felvázolja a tartós béke biztosításának politikai elveit: Libanonban nem lehet más fegyveres erő, hatóság, csakis a szuverén libanoni kormányé - írta Rice. Aláhúzta, hogy most először a nemzetközi közösség teljes súlyával kiáll azért, hogy megvalósítsák ezeket a több évtizedes elveket, beleértve a milíciák lefegyverzését.
Az amerikai külügyminiszter úgy ítélte meg, hogy miközben az egész világ a békéért fáradozott, a szíriai és iráni rezsim igyekezett elhúzni és fokozni a Hezbollah által kezdett háborút, mivel Libanon teljes függetlensége és szuverenitása, a hatékonyan működő demokrácia megteremtése stratégiai kudarc lenne a számukra. Rice figyelmeztetett, hogy a tűzszünet törékeny, még csak az első lépés történt meg, minden félnek együtt kell működnie, a béke biztosításának most következő hosszú és kemény munkájában.
Már azt halljuk, hogy a Hezbollah magának vindikálja a győzelmet. Mások azonban, Libanonban és az egész térségben azt kérdezik, mit ért el valójában a Hezbollah? Azt érte el, hogy a világ ezt a szervezetet okolja a háborúért, amelyben emberek százezrei kényszerültek otthonaikat, házak, utak hevernek romokban, s ártatlanok százai vesztették életüket. Az ártatlanok már éppen eleget szenvedtek Libanonban, Izraelben és a közel-keleti térségben a szélsőségesek kezeitől. Itt az ideje, hogy az erőszak régi logikáján felülkerekedve biztosítsuk az igazságos, a tartós és átfogó békét. Ez a célunk, és kitűztük megvalósításának az útját. A cél nagyszabású, és nehéz lesz megvalósítani, de helyes, és reális. Végül is, ez az egyedüli járható út a reményteljesebb jövő felé - írta az amerikai külügyminiszter a The Washington Post hasábjain.
(MTI)
