- Iránnak fel kell hagynia az iraki és libanoni kormány destabilizálására törő fegyveres csoportok támogatásával - jelentette ki a Pentagonba látogatva George W. Bush. Az amerikai elnök Irak és Afganisztán mellett Libanont is a terrorizmus elleni háború hadszínterének nevezte, amely része a szabadság és a terror általános küzdelmének. Bush azzal foglalta össze mondanivalóját, hogy Amerika offenzívában marad az al-Kaida ellen, Irán többé nem támogathatja a terrorizmust, a fegyveres szervezetek vezetőinek pedig le kell szerelniük alakulataikat, ha részt akarnak venni országaik politikai életében.

A Fehér Ház ugyanakkor kategorikusan cáfolta, hogy biztatta volna Izraelt a Libanonban a Hezbollah ellen indított támadásra, illetve a két ország szorosan egyeztette volna a háborús terveket. Az állítást a New Yorker hetilap legfrissebb száma tartalmazza. A cikket a Pulitzer-díjas Seymour Hersh jegyzi, aki a vietnami háborúban elkövetett My Lai-i mészárlás és a Bagdad melletti Abu Graib börtönben történt visszaélések leleplezésével vált híressé. Hersh maga is idéz az izraeli-amerikai katonai tervezési együttműködésről szóló feltételezéseknek ellentmondó forrásokat. Azt azonban sem ezek, sem a Fehér Ház illetékesei nem cáfolták, hogy az Egyesült Államok az Irán elleni lehetséges katonai fellépés szemszögéből figyelte a libanoni eseményeket. Az izraeli koncepció ugyanis megegyezett a Dick Cheney alelnök, a Pentagon civil vezetése és a légierő Iránnal kapcsolatos elképzeléseivel: a levegőből, szárazföldi offenzíva nélkül igyekeztek megsemmisíteni a rakétakilövőket. A Hezbollah katonai képességeinek csökkentése különben is az Irán elleni fellépés előfeltétele volt, mert Washington számára elfogadhatatlan az Izrael elleni tömeges megtorlás kockázata.

Hersh egyébként már július elején beszámolt arról, hogy a szőnyegbombázások hatékonyságában bízó légierőt leszámítva a tábornokok ellenzik Irán megtámadását. Ahogy egy névtelenül nyilatkozó Pentagon-konzultáns fogalmazott, az épületen belül háború folyik a háborúról. Peter Pace, a vezérkari főnökök egyesített bizottságának elnöke például hatáskörét némiképp túllépve nem csak katonai, hanem politikai értelemben is eltanácsolta Busht a háborútól. A tengerészgyalogos tábornok az olajárak elviselhetetlen emelkedésének veszélyére figyelmeztetett. A haditengerészet vezetése pedig arra, hogy Irán viszonylag kis flottája is le tudja zárni a kőolaj-kereskedelem számára kulcsfontosságú Hormuzi-szorost.

Egyelőre nincs jele annak, hogy a Hezbollah elleni légi háború viszonylagos sikertelensége eltérítette volna szándékuktól az amerikai vezetés héjáit. A hírszerzés adatai szerint Irán 2010 és 2015 között építheti meg első atombombáját. Bush már többször beszélt arról, hogy a problémát nem akarja utódjára hagyni.

A The Washington Post tegnap arról közölt információt, hogy az iraki síita milíciák iráni fegyvereket és kiképzést kapnak. A Muktada asz-Szadr hitszónok parancsnoksága alatt álló "Mahdi hadserege" jelenleg az amerikaiakkal szemben leginkább ellenséges erő Irakban, amely Irán megtámadása esetén komoly nehézségeket tudna okozni a megszálló alakulatoknak.