Utólagos pénz előre
Amint az Európai Unió által támogatott beruházásokra általában, úgy a nemzeti vidékfejlesztési terv keretében kiírt pályázatokra is jellemző, hogy a támogatásokat csak azután kapják meg a nyertesek, ha az előírt kötelezettségeknek legalább egy részét teljesítették. Ezt hívják utófinanszírozásnak. Az agrárvállalkozások jelentős része azonban éppen azért nyújt be támogatási kérelmet, mert hiányzik a tőke a fejlesztésekhez. Így akár a támogatás elnyerése is gondot okozhat. Bár egyes beruházási formáknál igényelhető előleg, előfordul, hogy még azelőtt kell felmutatni eredményeket, mielőtt az érintett valójában pénzhez jutna.
Az esetek jó részében tehát ott áll a gazdálkodó a Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Hivatal (MVH) által jóváhagyott, ám készpénzre csak hónapok múltán váltható támogatási határozattal - elegendő megtakarítás vagy hitelképesség hiányában, üres pénztárcával. Az elmúlt időszakban ezen a ponton találtak egymásra az agrárvállalkozók és a pénzintézetek: olyan előfinanszírozási konstrukciók jöttek létre, amelyek a gazdálkodók számára likviditásuk javulásának és a beruházások felgyorsításának esélyét hozták, a bankoknak pedig kedvező hitelkihelyezési lehetőséget teremtettek.
Baranyai Sándor, az MVH Somogy megyei kirendeltségének vezetője úgy emlékszik: a pénzintézetek kezdetben ódzkodtak fedezetként elfogadni a jóváhagyott kérelmeket. A térségbeli pénzügyi szakembereket számos konzultációra hívták, hogy meggyőzzék őket arról: az általános hitelügyletekhez képest nem jelent nagyobb kockázatot, ha az MVH támogatási határozatát fogadják el fedezetként.
- Az EU forrásainak megnyílásával spontán üzleti folyamatként alakultak ki a támogatási határozatokat hitelfedezetként elfogadó konstrukciók - fogalmaz Pulai Miklós, a Magyar Bankszövetség főtanácsadója, majd hozzáteszi: a bankok mára széles körben felismerték az agrárhitelezés iránti növekvő keresletet, s az ügyfélkör bővítésében rejlő lehetőségeket.
Jelenleg az önerő híján lévő gazdálkodók jóváhagyott támogatási kérelmük birtokában rendszerint két lehetőség közül választhatnak: hitelt vesznek fel vagy - úgymond - faktoráltatják az MVH felé fennálló követelésüket.
Lovászi Gábor, az OTP Bank agrárfinanszírozási szakértője elmondja: a támogatási kérelemhez kapcsolódó hitelfelvétel és a faktorálás közötti különbség leginkább a technikai és jogi részletekben rejlik. A szélesebb körben ismert hitelügyletektől a faktorálás annyiban tér el, hogy utóbbi esetben a bank megvásárolja a követelést az ügyféltől, azaz meghatározott - az elnyert támogatás összegénél valamivel alacsonyabb - összeget kifizet a termelőnek. Ez a pénz a gazdálkodónál nem jelenik meg adósságként: ő hozzájutott a - faktordíjjal csökkentett - pénzéhez, amelyből megkezdheti a beruházás kivitelezését. Amikor azután az MVH átutalja számára a támogatást, azt a bank automatikusan leemeli a számlájáról. A faktorálás és a hitel költségei nagyjából azonosak, így a kérelmező pénzügyi adottságai és az adott banki ajánlat függvénye, hogy konkrét esetben melyik éri meg inkább a termelő számára.
A pénzintézetek igyekeznek a lehető legkisebbre csökkenteni az általuk vállalt kockázatot, ezért hitelként általában a támogatási összeg 60-90 százalékát folyósítják, faktorálás esetén pedig gyakran visszkereseti jogot kötnek ki. Ez azt jelenti: amennyiben az MVH bármilyen ok miatt - például egy esetleges helyszíni ellenőrzésen feltárt szabálytalanság következtében - nem fizet a gazdálkodónak, a termelőnek a bank számára akkor is fizetnie kell.
Az előfinanszírozási konstrukciók nem feltétlenül fejlesztési beruházáshoz kapcsolódnak. Sokan kényszerűségből döntenek úgy, hogy vállalják a többletköltségeket, csak hogy hamarabb pénzhez juthassanak.
Ebben a cipőben jár a Nógrád megyei Tar községben gazdálkodó Balog Lajos is. A családi gazdaságában összesen 120 hektáron termelő gazda ebben az évben tervezi első alkalommal, hogy él az elnyert dotációra épülő előfinanszírozás lehetőségével. Az általa igényelt területalapú támogatás következő kifizetése jövő tavasszal esedékes, ám a rossz termés miatt hamarabb szüksége van a pénzre, mivel a fagyok, a jégverés és a vadkár okán harminchektáros szántóján a várt 50 tonna helyett mindössze 15 tonna repcét tudott betakarítani. A bevételkiesés nyomán keletkezett veszteséget próbálja kölcsönnel áthidalni.
- Már a támogatási kérelem benyújtása és az ahhoz szükséges igazolások előteremtése is sok utánajárást követelt, ám a banki ügyintézés talán még ennél is bonyolultabb. Tucatnyi újabb igazolást, kimutatást, korábbi évek adóbevallásait kérik ahhoz, hogy a bank a mintegy tízszázalékos kamatért cserébe előre megfinanszírozza az évünket - számol be tapasztalatairól Balog Lajos. Meglátása szerint az előfinanszírozás ugyan kedvező lehetőség, ám a kockázatot mégiscsak a termelők állják: nem lehet ugyanis tudni, hogy "a földbe vetett pénz" megtérül-e.
Bár sok gazdálkodó számára hozhat előrelépést az előfinanszírozás, a felmerülő költségeken túl nem kevés időbe és energiába is telik, mire a termelő kiválasztja a számára kedvező ajánlatot, majd teljesíti a pénzintézet által támasztott feltételeket. A mezőgazdasági termékeket forgalmazó kereskedőcégek némelyike felismerte: több vásárlót szerezhet akkor, ha segít a gazdálkodóknak pénzhez jutni.
Amint arról Kovács Zoltán, az agrárcikkeket forgalmazó fővárosi központú Anivet Kft. szakigazgatója beszámol, vevőiknek közvetítőként segítenek a számukra előnyös pénzügyi konstrukció kiválasztásában. Régi partnereikért egyedi elbírálás alapján akár kezességet is vállalnak, hogy gördülékenyebb legyen a hitel folyósítása, amelyből azután a gazdálkodó azonnal megvásárolhatja a számára szükséges eszközöket.
Csányi Zsolt, a Baranya és Bács-Kiskun megyében összesen 15 fiókot működtető Szigetvári Takarékszövetkezet vállalkozói üzletágvezetője azt mondja: a hitelfelvevőkért folyó piaci verseny következtében számos banknál már az MVH határozatára sincs szükség az előfinanszírozáshoz. A gazdálkodó akkor is megkaphatja a kérelmezett pénz egy részét, amikor annak kifizetését a hivatal még jóvá sem hagyta.
- A több éven át folyósított területalapú, állatjóléti vagy más vidékfejlesztési támogatás esetén a termelők a dotáció iránti kérelemmel párhuzamosan benyújthatják a hitelfelvételi igényüket is - mondja Csányi Zsolt. A könnyített előfinanszírozást azok számára teszik elérhetővé, akik a korábbi években az általuk megpályázott támogatás 90-95 százalékát meg is kapták, azaz reálisan mérték fel lehetőségeiket, s az MVH korábban már jogosultnak találta őket a dotáció folyósítására.