"2007-et követően rengeteg új forrásunk lesz, sokkal több, mint korábban. (...) Az Új Magyarország terv új lehetőségeket teremt a területfejlesztés kapcsán. (...) Először az ország történetében hét regionális operatív programot terveznek, és döntenek majd ezekről a forrásokról" - fogalmazott Kolber István.

Mint mondta, hat régióban a felzárkóztatási célok kerülnek előtérben, míg Közép-Magyarországon a versenyképesség és foglalkoztatás javítása a feladat.

A közép-magyarországi régióban - az Új Magyarország Fejlesztési Terv szerint - az innovatív gazdaságfejlesztés, a nemzetközi szerep erősítése a fejlesztési irány.

Észak-Magyarországon a mechatronika, a vegyipar és a modern energiaipar kerül előtérbe, Észak-Alföldön a korszerű agrárgazdálkodás és a logisztika; Dél-Alföldön a biotechnológia, az egészségipar és a korszerű agrárgazdálkodás a kiemelt fejlesztési cél. Dél-Dunántúlon a kulturális ipar, a környezet-ipar a prioritás, a Közép-Dunántúlon az innováció, a logisztika, az informatika fejlesztése a cél; Nyugat-Dunántúlon például az autóipar, a faipar, a bútoripar az előrelépés iránya, valamint e térségben lehetőség van a termálturizmus fejlesztésére - közölte a politikus.

Kolber István tájékoztatása szerint a strukturális alapokból a legjelentősebb támogatással az észak-alföldi régió számolhat; ez mintegy 260-270 milliárd forint, a legkevesebb támogatásra pedig a gazdaságilag jóval fejlettebb Nyugat-Dunántúl számíthat. E régióban 120-130 milliárd forint körüli támogatás várható.

A régiók között kiemelt helyen van - Budapest gazdasági súlya miatt - a közép-magyarországi régió, amely 418-451 milliárd forint közötti támogatással számolhat. Az összegre utalva Kolber István azt mondta: "Ezt (...) az EU konkrétan meghatározta".

A politikus hozzátette: a régiók fejlesztését a regionális operatív programok mellett az ágazati és a vidékfejlesztési források is segítik.

Kolber István azt hangsúlyozta, a fejlesztés egyik kulcsa a decentralizáció. E területen az elmúlt években jelentős előrelépés történt, hiszen számos döntés került regionális szintre. Közölte: e folyamatot a kormány folytatni kívánja.

"(...) júliusban, mivel az ellenzék nem támogatta, nem tudtuk elfogadtatni az önkormányzati régióval kapcsolatos javaslatunkat, amely egy forradalmi előrelépést jelentett volna ezen a területen. (...) A régió vagyonnal, felelősséggel, forrásokkal, politikai legitimációval tudata volna iránytani, fejleszteni az adott területi egységet. (...) A regionális fejlesztési tanácsok bázisán ezt a decentralizációt mindenképpen tovább fogjuk folytatni" - fogalmazott a politikus.

Az önkormányzati régiók meghiúsításával kapcsolatos kijelentésre reagálva a Fidesz országgyűlési képviselője, Kovács Zoltán úgy reagált: a kormány elképzelése szerint 2009-től lett volna önkormányzati régió, így 2010 lehetett volna az első év, amikor érdemben döntések születhettek volna, amikorra a 2007-2014-es ciklusnak csaknem a fele eltelt volna.

Szerinte a jelenlegi területfejlesztési régiók alkalmasak az EU-pénzek fogadására, sőt a megyék is alkalmasak ugyanerre. Ráadásul az önkormányzatok önkéntesen is társulhatnak EU források elnyerésére. Jó példa erre az a 161 önkormányzat, amely a Balaton-felvidéken egy regionális hulladéklerakó létrehozására társult - hangsúlyozta a politikus.

"Amit Kolber István mondott, az részben tévútra viszi ezt a dolgot, hiszen (...) a jelenlegi körülmények között is (...) megfelelően működik" - fogalmazott a fideszes képviselő.

A kormány decentralizálási terveivel kapcsolatban Kovács Zoltán azt mondta: a kormány a megyéktől adott volna át feladatokat az önkormányzati régióknak, ami nem decentralizációt, hanem centralizációt jelent.

A Fidesz szerint a bejövő pénzek nagysága csak fikció, hiszen ahhoz, hogy az EU-forrásokat megkapják a települések, meg kell lennie a saját forrásnak - mondta a politikus.

Kovács Zoltán úgy fogalmazott: "az önkormányzatok saját forrása korábban kiegészült még belügyminisztériumi
forrással. Az én ismereteim szerint a miniszterelnök a Települési Önkormányzatok Országos Szövetsége (TÖOSZ) közgyűlésén bejelentette, hogy a saját forrás kiegészítése megszűnik a megszorító intézkedések következtében".

(MTI)