Ha netán valaki azt hiszi, hogy a metró fúrópajzsa már vígan darálja a földet Budapest alatt, az téved. A hiba nem a saját készülékében van, hanem a valóságot enyhén szólva is szépítő politikusi nyilatkozatokban. Sokan emlékeznek még rá, amikor a főpolgármester hetente büszkén mutatott a Baross téren tátongó lyukra - amiből egyszer a 2-es metró új kijárata lesz -, hogy íme, itt a csattanós válasz a kétkedőknek, épül a 4-es metró. Azután nagy csinnadrattával fogadták a fúrópajzs és a marótárcsa minden, egy tenyérnél nagyobb fém alkatrészét. Pedig a ferdítésre és a helyzet szépítésére még a közelgő választások miatt sem lenne szükség, mert a metró az ütemtervnek megfelelően készül. Csak éppen a politikusok pechjére - illetve a másik oldal szerencséjére - még nem lehet beállni fényképezkedni az alagútba.

A fúrópajzsok csak nagyjából négy hónap múlva látnak munkához, de legalább mostanra már belátható közelségbe került az építkezés legfontosabb része azzal, hogy október elején Budapestre érkezik az ikeralagutak első fúrópajzsa. Majd a már javában készülő - 28-szor 90 méter széles, 18 méter mély - Etele téri indítóaknából legkésőbb januárban elindul a Keleti pályaudvarig tartó 6,7 kilométeres útjára. A rövidebb szakaszokon nagyjából másfél hónap alatt teszik majd meg azt a két állomás közti utat, amelyhez az új földalatti-szerelvényeknek alig egy-két percre lesz szükségük.

Az elsővel párhuzamos óriás folyosó építése is később kezdődik, amit a biztonsági előírások indokolnak - tudtuk meg Gulyás Lászlótól, az új földalattivonal teljes lebonyolítását koordináló DBR Metró Projekt Igazgatóság vezetőjétől. Az első pajzs marótárcsája már júniusban megérkezett, a másik a pajzzsal együtt októberben lesz itt. A több tíz méter hosszú, hidraulikus rendszerekkel irányított hatalmas szerkezetet azonban nem lehet csak úgy a Keleti felé fordítani és megnyomni rajta a kapcsológombot: az üzembiztos működéshez másfél hónapos próbaüzem szükséges. Felépítésük garantálja, hogy az építkezés közben sem fordulhat elő kőzet- vagy vízbetörés.

A fúrás indítását a projektigazgató tavaly decemberben még idén augusztusra tette. Végül a tenderek elbírálása, majd megtámadása, a végső eredményhirdetés és a szerződéskötés miatt ez most "csúszik" néhány hónapot. Ez azonban nem jelent tényleges késedelmet, hiszen az idén január végén aláírt szerződés szerint a két alagútnak - a február 7-ei hivatalos kezdéstől számítva - 143 hét alatt kell elkészülnie. A kivitelezőknek ezt a határidőt kell tartaniuk. Az első alagútban 2008 szeptemberében végeznek a fúrással a Keleti pályaudvarnál, a másodikban pedig októberben. A különleges vasbetongyűrű-szerkezeteket meghatározott időben, de még a fúrás ideje alatt elkezdik beépíteni, a csaknem hároméves fúrási idő tehát most tarthatónak tűnik. Az alagútfúró pajzsok addig lényegében egyvégtében, huszonnégy órán keresztül dolgoznak majd, naponta átlagosan 15-20 méter haladva. Pihenni csak akkor fognak egy-két napot, amíg az - addigra legalább szerkezetkész - állomások egyik végéből átszerelik őket a másikba, hogy továbbhaladhassanak.

Az Etele téri után a Gellért téri lesz az építkezés következő, úgynevezett kiszolgáló állomása. Ha a fúrópajzs eléri ezt a Duna-parti pontot, a Kelenföldi pályaudvarnál azonnal hozzákezdenek az alagutak betongyűrűzéséhez. Addig az Etele térnél emelik ki a földet, azután viszont már a Gellért térnél. Még egy ilyen kiszolgáló állomás lesz, Pesten, ennek helyéről azonban még nem döntöttek. A földet a Gellért térnél hajókra rakják, és uszályokkal szállítják el. A két alagútból az építkezés első szakaszában öszszesen egymillió, az állomásokról pedig további mintegy 400 ezer köbméternyi földet termelnek ki.

A fúrópajzs a leghosszabb ideig - nagyjából hat hónapig, 2007. június végéig - az Etele tér és a Tétényi út között dolgozik majd. E szokatlan "időtávolság" oka, hogy az alagútépítőknek ekkor kell megismerniük a körülményeket és a kőzetet, ennek alapján kell begyakorolniuk a munkafázisokat. Kezdetben ezért lesz lassú a haladás. Mintegy három hónapig fúrják majd a Duna alatti, több mint háromszáz méteres, enyhe ívelésű szakaszt, a folyószint alatti csaknem 30 méteres mélységben, 2008 első negyedévében. A Gellért tér és a Fővám tér között azért lesz kanyar, mert csak így kerülhető ki a Gellért-hegy Duna alatti, karsztvízbázisa. Viszonylag rövid ideig, egy-másfél, illetve két hónapig fúrják majd a legtöbb alagútszakaszt. A legrövidebb ideig, 2007. október elejétől november közepéig, a Bocskai út és a Móricz Zsigmond körtér közötti, 2008. március közepétől április végéig a Fővám tér és a Kálvin tér közötti, 2008. augusztus közepétől októberig pedig a Népszínház utca és a Keleti pályaudvar közötti vonalat. Az első megálló, a Tétényi út után a fúrópajzs októberre lesz a Bocskai úton. A Kálvin tér és a Rákóczi tér között 2008 tavaszán dolgozik majd a szerkezet, onnan pedig augusztus közepére éri el a Népszínház utcát.

A 4-es metró első szakasza a Keleti pályaudvarig tart, a tervek szerint a Bosnyák térig tartó további négymegállós szakasz pedig 2010 végére épülhet meg. Már készülnek a vasúthatósági engedélyhez szükséges tervek, amelyeket október végén nyújt be a DBR Metró. Attól számítva nagyjából fél év szükséges a végleges tervezéshez és a tender kiírásához. Ennek a szakasznak a kivitelezése tehát várhatóan a jövő nyáron kezdődhet meg.

Számos szakértő és helyi önkormányzati politikus is szorgalmazza a tervezett szakasz meghosszabbítását két megállóval a Budaörsi virágpiacig, további öttel pedig Rákospalotán a Szilas-patak vonaláig. Gulyás szerint ehhez politikai döntésre van szükség, ugyanakkor Kelenföldön, majd a Bosnyák téren mindkét végállomást úgy alakítják ki, hogy onnan bármikor, műszaki akadályok nélkül továbbépíthető legyen a vonal.