Méghozzá Csehszlovákia Kommunista Pártja Központi Bizottságának bizalmasan kezelt jóváhagyásával. A titkos határozatot 1976-ban fogadták el, s megküldték Antonin Himlnek, a Csehszlovák Testnevelési Szövetség elnökének. "Az anabolikus szteroidok észszerű és szigorúan ellenőrzött alkalmazása jelentősen hozzájárul a szocialista sportmozgalom népszerűsítéséhez és a köztársaság nemzetközi tekintélyének megerősítéséhez" - hangsúlyozza a párthatározat. Ezután Antonin Himl - legbizalmasabb munkatársaival - több sportorvost vont be a szervezőmunkába; ők határozták meg a doppingadagokat. Egyúttal létrehozták a prágai Állami Doppingellenőrző Laboratóriumot, amely minden versenyzőtől rendszeresen vizeletmintát vett. Ha a vizsgálat pozitív lett, az élsportoló nem utazhatott, hivatalosan sérülést jelentettek - vallotta be a lapnak az egyik alkalmazott. Elmondása szerint Jarmila Kratochvilova futónő, Helena Fibingerova súlylökő és a csallóközi származású Bugár Imre diszkoszvető világraszóló eredményei sem "tisztán" teljesítményük következményei. Az utóbbi, aki az 1983-as, helsinki atlétikai világbajnokságon aranyérmet nyert, s jelenleg Prágában él, lapunk megkeresésére elmondta: nekik mindössze annyit mondtak, hogy engedélyezett serkentőszerekkel segítik őket; aki ellenszegült, azt azonnal kizárták a válogatottból, amit senki sem mert kockáztatni.

A Mladá fronta Dnes több botrányról is beszámol. "Előfordult, hogy egyesek mindenáron győzni akartak, ezért jóval nagyobb adagokat szedtek be, mint amennyit az orvosuk megszabott. Ráadásul a versenyek előtt sem hagyták abba a doppingolást. Emiatt 1985-ben hazarendelték a seefeldi világbajnokságról a sífutókat, mert az utolsó tesztjük pozitív volt. Ugyanabban az évben bukott le a moszkvai atlétikai Európa Kupán Zdenka Silhanova diszkoszvető világcsúcstartó és Remigio Machura súlylökő. Prágában nem a kizárás és az eltiltás, hanem elsősorban az óriási politikai blamázs miatt háborodtak fel. A politikai vezetők a felelősök példás megbüntetését követelték. Antonin Himl azonban elhitette velük, hogy nem a tisztségviselők vagy a sportolók hibáztak, hanem a laboratórium felszerelése elavult. Ezután a pártvezetők milliókat hagytak jóvá a berendezések korszerűsítésére és a doppingolás egészen a rendszerváltásig folytatódott, méghozzá úgy, hogy újabb leleplezésre már nem került sor - olvasható a sorozat első részének végén. Újabb bizonyítékokat mára ígér a prágai napilap.

Kratochvilova fénykorában