Az, hogy mennyi időt és azt hogyan töltjük szüleinkkel, közvetlenül befolyásolja, hogy túlsúlyosak leszünk-e, vagy sem. Az sem mindegy, hogy melyik szülőről van szó: az anyukák munkája, jövedelme, munkahelyi stresszük nagyobb hatású, mint az apukák befolyása - legalábbis így summázható az a most zárult ötéves amerikai kutatás, amely mintegy háromszáz, 9-11, illetve 13-15 éves gyereket nevelő család, 15 hónapon keresztül vezetett naplója alapján készült. A kutatók azt feltételezték, hogy a szülők közvetlenül befolyásolják, gyermekeik hogyan étkeznek, így arra az időre koncentráltak, amit a család együtt töltött. A vizsgálatokból kiderült, hogy a kisebb gyermekekkel az anyukák, míg később már az apukák töltenek több időt, viszont az apák sokkal többet ártanak gyermekeik egészségének. Ők ugyanis sokkal többször mutatnak életmódjukkal, táplálkozási szokásaikkal rossz példát a gyerekeknek. Tehát ha a gyermek az anyukájával tölti a több időt, kisebb elhízásának az esélye. A 9-11 éves gyerekek apukái egyébként naponta átlagosan 80, míg az anyukák 125 percet töltöttek a gyerekekkel, az idősebbeknél ez az arány megfordult, s az apák 95, míg az anyukák már csak 87 percet szenteltek a gyerekeknek. Kiderült az is, hogy keresetüket az édesanyák sokkal nagyobb arányban költik a gyerekekre, mint a férjek, akik inkább magukra gondolnak.

A szakemberek mindebből kiindulva azt tanácsolják: ne dolgozzunk éjjel-nappal, az anyukák minél több idejüket szánják a gyerekekre, míg az apukák tanuljanak: még ha azt túlzás is lenne kijelenteni, hogy életmódjukkal mérgezik gyerekeiket, mindenesetre a táplálkozási tanácsok hozzájuk eddig valószínűleg nem jutottak el.

Hogy Magyarországon mindez mennyire érvényes, egyelőre csak következtetni lehet, az azonban biztos: minél kevesebb a gyerekkel töltött idő, s minél több a család pénze, annál nagyobb az esélye, hogy a gyerek "rossz útra tér". Kisa Judit dietetikus szerint viszont az időhiány mellett még egy torz szemlélet is nehezíti a helyzetet.

- A gyerek másolja a szülői mintát. Tehát ha azt látja, hogy az agyonhajszolt szülő késő este hazaesik, ráveti magát a hűtőre - ráadásul van, aki még a stresszhelyzet oldását is étellel próbálja megoldani, így a szükséges kalória többszörösét is magába tömi -, valószínűleg ő is ugyanezt fogja csinálni. Napközben a kapott zsebpénzét valószínűleg valamelyik gyorsétteremben költi majd el, ahol sokszor nemcsak silány, de hizlaló ételekkel csillapítja az éhségét. Ráadásul még mindig él az a rossz szemlélet, hogy a kövér gyerek az egészséges, ami csak tovább nehezíti a kérdést - mondja Kisa Judit, aki azonban optimista: szerinte Magyarországon legalább vannak jó kezdeményezések, s mindinkább tudatosul, hogyan étkezzünk egészségesen.

A kérdés viszont égető: tíz év alatt ugyanis megduplázódott az elhízott kiskorúak száma. Egyre több gyermek szenved olyan betegségektől, amelyekről korábban azt gondolták, csak középkorúakat érint. Európában félmillió gyereknél diagnosztizálhatóak a túlsúlyosság következményei, azaz a magas vérnyomás, a zsír- és szénhidrát-anyagcsere zavara. Szakértők szerint ha így megy tovább, számuk tíz év alatt megnégyszereződhet. A kövér gyerekek száma az utóbbi tíz évben Magyarországon is csaknem kétszeresére nőtt, a tendencia már a 8-10 éveseket is érinti, s az esetek jelentős százalékában a kövér gyermekek felnőttként is elhízottak lesznek.

A gyerek másolja a szülõi mintát a nassolásban is