Újabb profitrekordot könyvelt el az OTP Bank-csoport: a második negyedévben 46,7 milliárdos tiszta nyereséget ért el, ami egy hajszálnyival meghaladta az első negyedévit is. Az elemzők nem számítottak ekkora hozamra, az első félévi eredmény (nettó 92,9 milliárd forint) 21,6 százalékkal haladja meg a múlt év azonos időszakának szintjét.

Spéder Zoltán, az OTP Bank alelnöke mégsem tűnt teljesen elégedettnek: az ingadozások közepette gyengülő forintárfolyam, a kedvezőtlen makrogazdasági helyzet ellenére változatlan alapkamat, no meg a fokozódó verseny jelentősen csökkentették a pénzintézet hazai eredményét. (Segített viszont a hitelek átértékelése: az immáron nem annyira kockázatosnak látszó hitelekre korábban képzett céltartalékból jelentősebb összeg szabadult fel, megemelve a nyereséget.) A bank mindenesetre a jövőben a külföldi felvásárlásokra koncentrál - mondta Spéder, aki szerint "ott kell nőni, ahol jobbak a profitkilátások és kevesebb a szabályozói kockázat."

És most kockázat alatt nem feltétlenül az újabb banki különadót értette, bár az első fél évben a most érvényben lévőre hatmilliárd forintot fizettek ki. A pénzintézet szempontjából nagyobb rizikót a gazdasági feltételrendszer változása jelentheti: a bank most a aktualizálta középtávú stratégiáját, hiszen a megszorítások új pályát rajzolnak Magyarországnak és a banknak is. A kép azonban nem túl rózsás: az OTP úgy látja, a stabilizáció aránytalanul koncentrál a bevételekre, hiszen a költségvetési hiány csökkentésének 80 százalékát az adók és a járulékok emeléséből fedezi az állam. Ez rontja Magyarország versenyképességét (már Ukrajna is alacsony terhekkel csábítja a befektetőket), növeli az inflációt, és természetesen visszafogja a gazdasági növekedést, így nem biztosítja a hosszú távú stabilizációt - mondják a banknál. A pénzintézet arra számít: a jóléti ellátórendszerek (egészségügy, oktatás, nyugdíjrendszer és közigazgatás) átalakítását nélkülöző, a kiadásokhoz nem igazán nyúló megszorító csomag 2009-ben felpuhul - a hiány ekkortól emelkedni fog, és biztos, hogy nem lehet majd 2013 előtt bevezetni az eurót.

Mindennek folyománya egy meglehetősen furcsa helyzet: jövőre a bank prognózisa szerint jelentősen csökken az államháztartási hiány, de vele párhuzamosan zuhan a gazdasági növekedés üteme. Az OTP Bank szerint a lakossági fogyasztás mérséklődése miatt jövőre csupán 2,4 százalékkal bővül majd a GDP, miközben az infláció felszökik 5,5 százalékosra. Az infláció és a növekedés valamikor 2009-2010-ben éri el a mostani, egészségesebb szintet, ám ekkor - politikai okokból - ismét az államháztartási hiány növekedésére lehet számítani. A stabilizáció így átmeneti marad, ám közben a lakosságot jövedelemsokk éri, és ez alapvetően befolyásolja a bank működését is. Ám hat majd az emelkedő kamatszint (7,5 százalékos alapkamatot is elképzelhetőnek tart a prognózis), és a továbbra is gyengélkedő forint miatt az OTP szerint az eurót tartósan 280 forintért jegyzik majd, és a magyar valuta csak 2010 végére erősödik vissza a 260 forint/eurós szintre.

Az OTP arra számít, hogy több száz milliárdos megtakarítás és hitelfelvétel hiányzik majd a piacról a megszorítások miatt, és ez - a pénzintézeti szektort sújtó többletterhekkel együtt - befolyásolja középtávú üzleti terveiket is. A hazai változásokon a bank jövőre 9 milliárd forintot veszítene el 208 milliárdra tervezett nyereségéből, 2010-ben pedig 24 milliárd forintot veszítene velük a várt 317 milliárdból. A befektetőket azonban a pénzintézet a külföldi terjeszkedés eredményeivel kápráztatná el: a most megvásárolt (vagy vásárlásra váró) ukrán, orosz és szerb pénzintézetektől jövőre 23 milliárdos többletnyereséget remélnek, 2010-ben már 52 milliárd forintosat. Vagyis a külföldi befektetések bőven visszahoznák azt, amit itthon a megszorítások hatására elveszítenek.

Apró szépséghiba persze, hogy a nagy ívű terjeszkedési tervek forrásbevonást tesznek szükségessé: a bank erre készül - egyelőre úgy, hogy ne "hígítsák fel" a tőkéjüket, vagyis a részvények számát most még nem növelnék egy kibocsátással. A bank szerint most olyan jó jövedelmezőséget ígérő, stabil makrogazdasági helyzetű és nagy növekedés előtt álló piacokra léptek be, ahol reális cél, hogy az OTP
3-5 éven belül 5 százalékos piaci részt érjen el. A bank három szerbiai pénzintézet, az orosz Investberbank és az ukrán Raiffeisen megvásárlása után hamarosan szerződést írhat alá a montenegrói kereskedelmi bank megvásárlásáról is, "megnézik" a negyedik legnagyobb osztrák pénzintézetet, a bécsi Bawagot és egy most felkínált bolgár bankot is. Ezenkívül a romániai Letéti és Takarékpénztár (CEC) 69,9 százalékos pakettjéért vannak versenyben, amely a legnagyobb falat lenne az idén.

Az OTP "reális árat" kíván kínálni a román bankért, ám az előzetesen 500 millió euró körülinek mondott vételár kifizetéséhez már szükség lenne részvénykibocsátásra.