A 78 éves író, akinek Magyarországon is számos könyve jelent meg, de leginkább a XX. század egyik legkiemelkedőbb irodalmi alkotásával, a Bádogdobbal azonosítják, a Frankfurter Allgemeine Zeitung című lapnak adott interjújában beszélt - először - arról, hogy a második világháború utolsó hónapjaiban behívót kapott a Waffen SS egyik páncélos hadosztályába.

A legtekintélyesebb németországi lapok továbbra is nagy terjedelemben foglalkoznak Grass beismerésével és mind szélesebb azoknak a pályatársaknak - illetve immár politikusoknak is - a köre, akik óvatos, de egyre kritikusabb véleményt mondanak a történtekről.

Hétfőn valamennyi német újság beszámolt arról, hogy az egykori lengyel államfő, a Nobel-békedíjas Lech Walesa, a korábbi gdanski Szolidaritás szakszervezet volt nagytekintélyű vezetője nyilatkozatban szólította fel Günter Grasst arra, hogy mondjon le gdanski - a korábbi Danzig - díszpolgári címéről. A most 79. évében járó író az egykori Danzig városában született, s a városvezetés később díszpolgári címet adományozott neki. Egyébként a mai Gdansk díszpolgára Lech Walesa is.

A volt lengyel elnök mindazonáltal óvatosan fogalmazott. Azt hangoztatta ugyanis, hogy a beismeréssel nézete szerint olyan kellemetlen helyzet alakult ki, amelyben a legjobb az lenne, ha Grass maga mondana le a díszpolgári címről. Egyébként Grass az úgynevezett "danzigi trilógia" három regényével, a Bádogdobbal, a Macska és egérrel és a Kutyaélettel vált világhírűvé.

Az újságok beszámoltak arról is, hogy Prágából érkezett hírek szerint Grasstól elvehetik a korábban kapott Karel Capek díjat, amely a legjelentősebb cseh irodalmi kitüntetésnek számít.

Egy német irodalomkritikus, Helmut Karasek előző nap azt hangoztatta, hogy egy esetleges korábbi beismeréssel Grass az irodalmi Nobel-díjat is kockáztathatta volna. Igaz hozzátette, hogy a díjat Grass minden más német írónál jobban megérdemelte. A Nobel-díjat odaítélő stockholmi bizottság egyébként egyelőre nem foglalt állást Günter Grass nyilatkozatával kapcsolatban.

A pályatársak körében továbbra is általános az értetlenség azzal kapcsolatban, hogy Günter Grass miért csak most, hatvanegy évvel a történtek után állt elő a beismeréssel, ugyanakkor hasonló véleményt fogalmaz meg mind több konzervatív, sőt szociáldemokrata politikus is. Ez utóbbi azért is figyelmet érdemel, mert Günter Grass évtizedek óta a német baloldali szociáldemokrácia egyik legkiemelkedőbb személyiségének számított, aki műveiben mindig is azt hirdette, hogy a múlttal való szembenézést nem lehet megkerülni. Írásaiban szinte mindig a háború és a totalitárius erőszakuralom rettenetét ecsetelte, az utóbbi években pedig mind gyakrabban és hangosabban hallatta szavát időszerű politikai kérdésekben is.

(MTI)