Ehud Olmert izraeli kormányfő elégedetlen azzal a tárgyalási folyamattal, amely a Biztonsági Tanácsban zajlik a tűzszünetre vonatkozó határozat tető alá hozása érdekében, ezért jóváhagyta országa libanoni offenzívájának kibővítését - közölték Jeruzsálemben.
A döntést bejelentő külügyminisztérium hozzáfűzte, hogy az "nem zár ki egy diplomáciai megoldást". Előzőleg Olmert több órán át tárgyalt Amír Perec védelmi miniszterrel.
"Két napja azt mondtuk, hogy tüzet szüntetünk akár katonai, akár diplomáciai értelemben - mondta egy izraeli politikai forrás. - Mivel úgy látjuk, hogy a tűzszüneti alku az ENSZ-ben nem mutatja a várt előrehaladást, engedélyt adtunk a katonai akcióra."

"A döntést azután hoztuk, hogy a libanoni kormány a Hezbollah nyomására elutasított alapvető elemeket az ENSZ Biztonsági Tanácsa elé terjesztendő határozattervezetben - folytatta a név nélkül nyilatkozó forrás. - Nem várhatunk a végtelenségig Libanon jóindulatára, annál is kevésbé, mert Libanon visszautasított több kulcsfontosságú bekezdést a szövegben, így a megfelelő jogkörökkel bíró nemzetközi erő telepítésére vonatkozót."

Politikai források szerint Izrael attól tart, hogy a majdani békefenntartó erőnek csak önvédelmi célra lesz joga fegyvert használni a Hezbollah gerillákkal szemben. Izrael ENSZ-nagykövete, Dan Gillerman mindamellett úgy nyilatkozott, hogy országa - a miniszterelnök döntése ellenére - továbbra is részt vesz az ENSZ-határozatról folyó tárgyalásokban. "Az amerikaiak tudják, mit fogadhatunk el és mit nem. És nagyon remélem, hogy a nap végére nem terjesztenek be olyan tervezetet, amely számunkra elfogadhatatlan" - mondta Gillerman az izraeli Kettes Csatorna televízióban.

A tévéállomás ugyanakkor a libanoni határról is jelentkezett, ahol harckocsizó erők várakoznak a Libanonba való benyomulás parancsára. Egyelőre nem jelentettek be ütemtervet a bevonulásra, de az várhatóan rövidesen bekövetkezik - mondta a tv katonai tudósítója egy határmenti katonai bázison.

Elkezdődött

Péntek este Ehud Olmert kormányfő szóvivője bejelentette: elkezdődött Izrael kibővített libanoni offenzívája. Gideon Méir vezető külügyminisztériumi tisztviselő ugyanakkor azt mondta, hogy lefújják az offenzívát, amennyiben a kormány céljait kielégítő ENSZ-határozat születik néhány órán belül. "Reméljük, a diplomácia kerekedik felül" - tette hozzá. Méir nem óhajtott beszélni arról, mik Izrael gondjai a jelenlegi határozattal, de annyit közölt, hogy a tárgyalások folynak tovább. "Két pályán dolgozunk" - mondta. Tagadta, hogy Izrael az offenzíva kiszélesítéséről szóló döntéssel akarná növelni a nyomást az ENSZ-re, ezt a feltételezést "nevetségesnek" minősítette. Mark Regev külügyi szóvivő is azt hangoztatta, hogy Izrael még nyitott a tárgyalásos megoldás előtt. "Lépésünk nem zárja ki a diplomáciai lehetőséget. Ellenkezőleg, szorosan követjük a New York-i fejleményeket. De a diplomácia eddig nem hozott konkrét eredményeket, a kormánynak pedig az a dolga, hogy megvédje állampolgárait."

Condoleezza Rice amerikai külügyminiszter péntek este felhívta telefonon Olmertet, és megkérdezte tőle, maradt-e még tere a diplomáciának a válság megoldásában - közölte egy, az izraeli kormányhoz közel álló forrás. Olmert azt felelte, hogy hajlandó lefújni az offenzívát, amennyiben Izrael alapvető követelései teljesülnek. Rice megjegyezte, hogy a diplomácia az izraeli bejelentés után is folytatódik - tette hozzá a név nélkül nyilatkozó forrás.

Izrael kedvezően fogadta a tervezetet

Az izraeli kormányfő hivatala vizsgálja az ENSZ Biztonsági Tanácsa elé kerülő határozattervezet legutóbbi szövegét és a 10-es csatorna izraeli tv-állomás szerint a tervezet pozitív fogadtatásra talált. Egy kormányhoz közel álló személy megfogalmazása szerint "jó esély" van arra, hogy Izrael elfogadja a franciák és az amerikaiak által elfogadott tűzszüneti javaslatot. Ehud Olmert izraeli miniszterelnök hivatalában folyik a tanácskozás az új határozattervezetről - közölte Jeruzsálemben egy másik politikai forrás.

Amennyiben a bejelentést hivatalosan megerősítik, az az izraeli kormány álláspontjának drámai változását jelenti. A kormány kora este elrendelte a szárazföldi hadműveltek kiterjesztését Libanonban, miközben a Biztonsági Tanács színfalai mögött folyt az alkudozás a határozattervezetről.

Az ENSZ BT előtt a tűzszünet terve

Ezt megelőzően a New Yorkban tartózkodó Margaret Beckett brit külügyminiszter közölte:
egyetértésre jutottak az ENSZ Biztonsági Tanácsának (BT) kulcsfontosságú tagjai a libanoni tűzszünetre vonatkozó ENSZ-határozattervezetről. Franciaország bejelentette, hogy még a nap folyamán hivatalosan beterjeszti az izraeli-libanoni ellenségeskedések leállítását célzó új határozattervezetet. A brit külügyminiszter közlése szerint a BT helyi idő szerint délután 3 órakor(közép-európai idő szerint 21.00) kezdődő ülésén kerül a tanács elé a tervezet. Megvan az egyeztetett szöveg" - közölte Beckett újságírókkal, hozzátéve, hogy a Biztonsági Tanács valamennyi tagja ezután fogja megkapni a tervezetet, abban a reményben, hogy még pénteken megtarthatják róla a szavazást. Francia diplomáciai forrásokból közölték, hogy Franciaország és az Egyesült Államok elküldte az új határozattervezetet az izraeli és a libanoni kormánynak, s a szavazást a BT-ben megejtik, bármi legyen is a két fél válasza.

Csökkent az izraeli kormány támogatottsága

Izraeli felmérések tanúsága szerint az izraeli közvélemény a korábbinál kevésbé fogadja el, ahogy az izraeli haderő a síita Hezbollahhal Libanonban szembeállító konfliktust kezeli, és növekszik a kétely az izraeli győzelmi esélyekre vonatkozóan. A kormány népszerűségi adatainak romlásában az egyik tényező valószínűleg az, hogy a hadsereg nem képes megállítani a Hezbollah szüntelen támadásait. A Jediót Ahronót című lap pénteki számában közölt közvélemény-kutatási adatok szerint az 500 megkérdezett 37 százaléka vélekedett úgy, hogy Izrael le tudja győzni a Hezbollahot, míg ez az arány egy előző felmérésben még 40 százalék volt. A Dahaf intézet vizsgálatában 17 százalék jósolta azt, hogy Izrael elveszíti a háborút, és a Hezbollah visszatér Dél-Libanonba, szemben a korábbi 13 százalékkal.

Azok aránya, akik támogatják a kiterjedt szárazföldi hadműveletet a Hezbollah visszaszorítására, hogy rövid hatótávolságú rakétáik ne érhessék el Izrael területét, 73 százalékról 64 százalékra esett, jelezve, hogy a lakosság mindinkább a diplomáciai kezdeményezéseket részesíti előnyben. A Dahaf-felmérés szerint Ehud Olmert kormányfő személyes elfogadottsága 73-ról 66 százalékra csökkent.

Egy másik közvélemény-kutatás tanúsága szerint, amelyet a Dialog intézet végzett 570 ember körében és a Háárec című újság pénteki száma jelentetett meg, csak minden ötödik izraeli véli úgy, hogy ha most véget érne a háború, azt győzelemnek lehetne tekinteni, míg 30 százalék szerint Izrael elveszti a háborút, 44 százalék véleménye szerint pedig egyik fél sem lesz győztes.

Az ellenségeskedés azonnali beszüntetésére szólított Barroso

Az ellenségeskedések azonnali beszüntetésére szólította fel a libanoni konfliktus résztvevőit pénteken José Manuel Barroso, az EU-bizottság elnöke, egyben azt is sürgetve: a harcban álló felek tegyék lehetővé, hogy a humanitárius segély eljusson a dél-libanoni lakossághoz. "Először és mindenekelőtt azonnal be kell szüntetni az ellenségeskedéseket. Eddig legalább 1011 libanoni - közöttük számos civil - és 116 izraeli halt meg ebben a konfliktusban. Sürgős szükség van arra, hogy a humanitárius segítség eljusson a civil lakossághoz, amely már így is túl sokat szenvedett" - szögezte le az EU-bizottság elnöke pénteken Brüsszelben nyilvánosságra hozott üzenetében. Barroso megemlítette, hogy az EU már eddig is több mint 100 millió euró értékű humanitárius segélyt nyújtott Libanonnak, s kész szerepet vállalni a majdani újjáépítésben is.

Solana a Közel-Keletre megy

A libanoni, majd az izraeli miniszterelnökkel tárgyal pénteken kezdődő közel-keleti útján Javier Solana, az Európai Unió külpolitikai főképviselője. Este Bejrútban Fuád Szinjóra libanoni kormányfővel találkozik a közel-keleti konfliktus politikai megoldásának előmozdítását célzó uniós erőfeszítések keretében, majd szombaton Izraelben Ehud Olmert miniszterelnökkel, Cipi Livni külügyminiszterrel és Amír Perec védelmi miniszterrel tárgyal. Vasárnap, mielőtt visszatérne Brüsszelbe, Mahmud Abbasz palesztin elnök és a béketárgyalások fő palesztin felelőse, Száeb Erekát lesz a tárgyalópartnere.

Solana után a jövő héten Louis Michel, az EU-bizottság humanitárius kérdésekért felelős biztosa látogat a térségbe. Michel csütörtökön - Barrosóhoz hasonlóan - azt hangoztatta: létfontosságú, hogy a segélyszállítmányok újból eljuthassanak a harcok sújtotta Dél-Libanonba, ahol napról napra nagyobb az élelmiszer- és gyógyszerhiány.

Putyin és Ahmadenizsad szerint kiélezettebbé vált a helyzet a Közel-Keleten

Kiélezettebbnek tartja a korábbinál a közel-keleti helyzetet Vlagyimir Putyin orosz és Mahmúd Ahmadinezsád iráni elnök, akik pénteken folytattak telefonbeszélgetést az iráni fél kezdeményezésére - közölte a Kreml sajtószolgálata. A két vezető politikus legutóbb július végén tárgyalt egymással telefonon, és most úgy vélték, hogy az azóta eltelt időszakban Libanonban és a térségben egészében véve még inkább romlott a helyzet. Ahmadinezsad kérésére Putyin tájékoztatást adott a vérontás megszüntetésére irányuló orosz diplomáciai erőfeszítésekről. "Egyebek között emiatt terjesztett Oroszország az ENSZ Biztonsági Tanácsa elé egy határozattervezetet a humanitárius fegyverszünet megteremtéséről" - fogalmazott a sajtószolgálat közleménye.

Vizsgálatot kért a civilek elleni támadások ügyében az ENSZ

Vizsgálatot kért pénteken az ENSZ emberi jogi főbiztosa a libanoni és az észak-izraeli civilek elleni támadások ügyében, és egyben figyelmeztetett arra, hogy ezeknek a műveleteknek a felelősei ellen háborús bűnök címén eljárást indíthatnak. Louise Arbour Genfben a világszervezet Emberi Jogi Tanácsának ülésén kijelentette: sürgősen tisztázni kell a helyzetet egy módszeres, független, hiteles és elmélyült vizsgálat révén. Az ülés végén a tanács azonban csak egy Izraelt elítélő határozatot fogadott el. "Felhívom a hadban állók figyelmét arra, hogy azok is elkövethetnek háborús vagy emberiesség elleni bűnöket, akik jogosan vagy tévedésből úgy gondolják, hogy harcuk igazságos és ügyük méltó a folytatásra" - szögezte le a főbiztos. Szerinte az egy hónapja tartó háború következtében kialakult helyzet napról napra romlik, és ez megköveteli azt, hogy a tanács határozott és jelentőségteljes választ adjon - fűzte hozzá. Megállapítva, hogy Izrael szünet nélkül folytatja a libanoni polgári személyeket is érintő bombázásait és a Hezbollah síita szervezet elvakult rakétatámadásokat hajt végre sűrűn lakott észak-izraeli területek ellen, Arbour fontosnak tartotta indítványozni azt, hogy a javasolt vizsgálat vonatkozzék mindkét félre.

Egyoldalú határozat

A 47 országot tömörítő tanács pénteken azért ült össze, hogy megvitassa azt a határozattervezetet, amelyet arabok országok terjesztettek a testület elé, és amely csak Izraelt bélyegzi meg, s vizsgálatot kér a polgári lakosok elleni izraeli támadásokkal kapcsolatban. A határozattervezetet 27 igen, 11 nem szavazattal, nyolc tartózkodás mellett fogadták el. A nyugati országok képviselői a határozattervezet ellen voksoltak, míg a dokumentumra az arab és muzulmán államok küldöttei szavaztak. Oroszország, Kína, valamint Kuba és más latin-amerikai országok képviselői ugyancsak támogatták a tervezetet.

Hezbollah-támadás Észak-Izrael ellen

A libanoni Hezbollah síita szervezet milíciája pénteken legalább kéttucat rakétát zúdított Észak-Izraelre, köztük Haifa városára. Izraeli sajtójelentések szerint Haifában két épületet telibe találtak a rakéták. A támadásnak sebesültjei vannak, de egyéb részletek egyelőre nem ismertek. Haszan Naszrallah, a Hezbollah vezetője szerdán arra buzdította Haifa arab lakosait, hogy hagyják el a várost. Haifát július 12, a konfliktus kezdete óta többször is érte már rakétatámadás, amelyek eddig összesen 12 áldozatot szedtek. Haifa Izrael harmadik legnagyobb városa, 275 ezer lakosának mintegy 20 százaléka arab. A Hezbollah libanoni területről indított rakétái eddig 38 ember életét oltották ki Észak-Izraelben.

Keserű tapasztalatokat szerzett az ENSZ-főtitkár humanitárius ügyekben illetékes helyettese

Mélységes haragot érezni a közel-keleti konfliktusban szemben álló felek között az ENSZ-főtitkár humanitárius ügyekben illetékes helyettese szerint, olyan mértékűt, amit ő maga még nem tapasztalt két évtizedes béketeremtő küldetésekben szerzett tapasztalatai során. "Soha nem láttam még egymással olyan kiélezett viszonyban lévő nemzeteket, mint most legutóbbi látogatásom során" - nyilatkozta egy interjúban Jan Egeland, aki július végén Libanonban, Izraelben és a Gázai övezetben tett látogatást. "Libanonban kollektív dühöt lehetett érezni az emberekben a megkülönböztetés nélküli izraeli csapások miatt" - fogalmazott. "Izraelben egységes támogatást lehetett tapasztalni a határozott izraeli katonai lépések mellett. A palesztin területeken pedig soha nem éreztem ennyi kollektív gyűlöletet az emberekben, mint most". Hogy a háborús helyzet miatt rászorulókhoz eljussanak a segélyek, szükség van az ENSZ Biztonsági Tanácsának Libanonnal foglalkozó határozatára, ami véget vethetne a harcoknak és az első lépést jelenthetné a közel-keleti békeegyezmény felé - hangsúlyozta Egeland. "Ez most már egy puskaporos hordó" - fogalmazott.

Mint mondta, az emberi jogok támogatásával és a béketeremtés terén töltött munkássága két évtizede alatt nem találkozott ilyen mértékű feszültséggel, még akkor sem, amikor rövid ideig katonaként szolgált az ENSZ 1978-ban felállított libanoni haderejében. Ennek ellenére úgy látja, hogy véget lehet vetni az Izrael és a Hezbollah közötti harcoknak, hiszen azok még nem olyan régen robbantak ki és csak két fél vesz részt bennük. Ezzel szemben például a szudáni Dárfúrban dúló konfliktus 2003 óta tart és mintegy húsz különböző résztvevője van.
A Hezbollah és Izrael harcában már több mint ezer libanoni vesztette életét, és az áldozatok száma várhatóan rövid időn belül meg fog ugrani. A dél-libanoni lakosság helyzete kapcsán kijelentette: "egyrészt az izraeli kormány felkérte őket a távozásra, mert túl veszélyes maradni. Ugyanakkor most azt mondják az izraeliek, hogy tüzet nyitnak minden mozgó teherautóra, ami nem az ENSZ vagy a Vöröskereszt megkülönböztető jelzése alatt közlekedik, mint humanitárius konvoj. Ezek az emberek igazán kétségbeejtő helyzetben vannak."

Az ilyen helyzetekben néhány hét után elérkezik az a pont, amikor embereknek elfogynak a tartalékaik, a betegek nem jutnak ellátáshoz. "Ilyen esetekben (mint a libanoni) a helyzet nem lassan jut el a legrosszabb pontra, hanem néhány hét után hirtelen áll be drámai romlás" - figyelmeztetett.

Izrael nagy hatóerejű rakátékat kért Amerikától

Izrael sürgette katonai szövetségesét, az Egyesült Államokat, hogy minél előbb szállítsa le a korábban megígért, de a libanoni válság miatt visszatartott nagy hatóerejű, élőerő elleni rakétákat - a The New York Times pénteki értesülése szerint a Bush-kormány hamarosan útnak indítja a szállítmányt.

A fürtös robbanófejjel felszerelt, M-26 jelű rakétákra Izrael korábban azért tartott igényt, hogy olyan hagyományos katonai erők ellen vethesse be, amelyek izraeli területeket szállnának meg. Az utóbbi napokban jeruzsálemi tisztviselők azonban közölték: a széles területen taroló, repeszgránáthoz hasonlóan működő fegyvereket a Hezbollah síita szervezet libanoni rakétaállásai ellen tervezik bevetni.

Washington éppen azért tartotta vissza a rakétákat, amelyek eladásáról már döntés született, mert azok alkalmazása nagy számú áldozatot követelne a polgári lakosság körében.

A várható diplomáciai tiltakozás miatt amerikai külügyi tisztviselők még halogatni akarták, illetve akarják a fegyverszállítmány elindítását, az újság azonban két név nélküli kormányzati forrástól megtudta, hogy a Bush-kormány hamarosan útnak indítja a fegyvereket Izrael felé.

A nevük elhallgatását kérő tisztviselők szerint az Egyesült Államok figyelmeztetni fogja Izraelt, hogy nagy körültekintéssel járjon el, ha lakott területen veti be a rakétákat. A The New York Times megjegyezte: Izraelnek nyilván azért van sürgős szüksége a rakétákra, mert harci repülőgépekről ledobott bombákkal és egyéb tüzérségi eszközökkel nem tudja elfojtani a Hezbollah rakétatámadásait.

(MTI)