Kéksisakosok csak nagy tűzerővel
Az amerikai Foreign Policy (Külpolitika) magazin vezető szerkesztője, a Carnegie Békealapítvány Közel-Kelet-szakértője szerint sok függ attól, sikerül-e kiűzni a Hezbollahot a Litani folyótól délre eső területről. Ha igen, a békefenntartókra jobbára rendőri feladat vár - elsősorban a milícia viszszaszivárgását kell megakadályozniuk. Ez sem lesz egyszerű: a gerillák között sok a dél-libanoni.
Az ENSZ-csapatok vezetésére esetleg Törökország vállalkozhatna, mert iszlám ország létére jó a viszonya Izraellel. Bosco szerint jók az esélyeik a franciáknak is, mert bár más a kapcsolatuk Izraellel, mint az amerikaiaknak, a zsidó állam megbízik bennük - és ami szintén fontos, a libanoni kormány is. Mindenesetre, ha rendőri feladatra alkalmas, nagyobb létszámú alakulatokra lesz szükség, egy tapasztaltabb, nagy katonai erővel rendelkező partner oldalán a közép-európaiak is szerephez juthatnak. Szíriának és Iránnak rövid távon bele kell nyugodnia a Hezbollah meggyengülésébe, bár nyilván nem fogják feladni a milícia támogatását. Teherán és Damaszkusz azonban érdekelt lesz abban, hogy a nemzetközi erők mielőbb távozzanak - mondta a Népszabadságnak David Bosco.
Az amerikai szakértőket élénken foglalkoztatja az ENSZ békefenntartóira váró libanoni feladat. A New York-i székhelyű Külpolitikai Tanács (Council on Foreign Relations, CFR) vezető kutatója, Lee Feinstein a londoni Financial Times hasábjain azt írta: két feltétel teljesülésére van szükség ahhoz, hogy a kéksisakosok elkerüljék a katasztrófát. A miszsziót katonai nagyhatalomnak kell vezetnie, amely rendelkezik a szükséges presztízzsel és tűzerővel. A békefenntartóknak előre meg kell szerezniük az arab államok, az EU és az USA támogatását. A feladat inkább politikai, mint katonai: ha a kéksisakosok telepítésével nyert idő alatt nem sikerül előrelépni a közel-keleti helyzet végleges rendezése felé, a konfliktus katonai úton kezelhetetlen marad.
Feinstein, akárcsak a Foreign Affairs folyóirat főszerkesztő-helyettese, Jonathan Tepperman, felidézi az ENSZ-erők 1983-as kudarcát, amikor Libanonban 241 amerikai tengerészgyalogos és 56 francia katona vált öngyilkos merénylet áldozatává. Teppermannak a The Wall Street Journalban közölt cikke szerint az ENSZ-erőnek a sikerhez robusztusnak kell lennie, nehézfegyverzettel, légierővel és hírszerzéssel. A feladat elvégzéséhez "gyomorra" is szükség lesz: Libanonban eddig minden külföldi hadsereg veszteségeket szenvedett.
