Vaskor László csütörtök délután az MTI-nek megküldött közleményében azt írja: Nagy Gábor Tamás a Várgondnokság Kht. taggyűlésén tagi képviselői minőségében a képviselő-testület tudta, tájékoztatása és felhatalmazása nélkül megszavazta a Várkert Bazár, mint felbecsülhetetlen értékű állami vagyontárgy pályázat nélküli hasznosítását, és felhatalmazást adott a hasznosítási előszerződés aláírására.

Hozzáteszi: ezzel a lépésével a polgármester lehetővé tette a Budavári Palota kertjének "plázaszerű" beépítését, és 90 évre történő – 60 év ingyenes és további 30 év bérleti alapú –  "hasznosítását". Mint írja, a polgármester nem szavazatával egyedül is megakadályozhatta volna a beruházást.

Görög Tibor független (volt fideszes) alpolgármester az MTI-nek elmondta: a képviselő-testület addig az ideig, míg a polgármester ellen folyik a fegyelmi eljárás, őt bízta meg a polgármesteri  teendők elvégzésével.

Nagy Gábor Tamás közleményben tudatta az MTI-vel: a vád, miszerint a képviselő-testület tájékoztatása nélkül 90 évre bérbe adta a várbazárt, "abszurd, minden alapot nélkülöz". Mint írja, a Várkert Bazár a Magyar Állam, a Kincstár tulajdona, kezelését a Várgondnokság Kht. végzi, amely társaságban 15 százalékkal van jelen a Budavári Önkormányzat. "Mivel a várbazár nem az önkormányzat tulajdona, és a kezelését végző társaságban is csak kisebbségi tulajdonos, sem a Budavári Önkormányzat, sem pedig képviseletében a polgármester nem adhatja azt el, és nem is dönthet egymaga az ingatlan hasznosításáról. Eddig a tulajdonos nevében az ingatlant kezelő kht. sem hozott ilyen döntést" - írja a felfüggesztett polgármester.

Nagy Gábor Tamás úgy fogalmaz: a Budavári Önkormányzat vezetőjeként évek óta a magántőkére épülő hasznosítás kockázataira kívánta felhívni a közvélemény figyelmét, és - mint írja - mindent megtett annak érdekében, hogy a Várkert Bazár helyreállítása állami  felelősségvállalás mellett, állami forrásokból történjen meg.

A képviselő-testületet több ízben tájékoztattam, erről tanúskodnak a jegyzőkönyvek, és azok a határozatok, amelyeket a képviselő-testület kezdeményezésemre hozott az ügyben. A 2005  szeptemberében hozott határozat a tisztán üzleti szempontú hasznosítás helyett a rekonstrukciót állami felelősségvállalással, költségvetési támogatással szorgalmazza, és elfogadhatatlannak tartja a plaza-funkciót. Ezt a határozatot az önkormányzat alpolgármesterei is megszavazták - hívja fel a figyelmet.

Nagy Gábor Tamás azt írja: "mindebből látható, hogy a testület tegnapi határozata alaptalan, törvénysértő; feltevésem szerint csupán kampánycélokat szolgált, ezért a Fővárosi Bírósághoz  fordultam. A határozat nem érinti polgármesteri tisztségemet, csak foglalkoztatási jogviszonyomat."

Közlése szerint bízik abban, hogy "a kerület polgárai a nyolc év alatt elért eredményeket, a kiegyensúlyozott gazdálkodást, a magas színvonalú szociális ellátást, és nem pedig az időszakos  botránypolitizálást fogják majd értékelni az őszi helyhatósági  választásokon".

Nagy Gábor Tamás arról is ír: a polgári többségű budavári képviselő-testület hosszú ideig hatékonyan működött, "az utóbbi időben azonban két, korábban a jobboldalhoz tartozó képviselő, Vaskor László (MDF) és Görög Tibor egyéni politikai ambícióktól vezérelve - és ezzel többször akadályozva az önkormányzati feladatok ellátását is - szembehelyezkedett a polgármesterrel".

"Az önkormányzati választásokon a Fidesz-KDNP közös jelöltjeivel, illetve velem szemben induló alpolgármesterek a személyem ellen indított lejárató-kampány során terjesztették be  indítványukat a fegyelmi eljárás megindítására" - írja. Emlékeztet rá: az indítvány ürügye egy 2002-ben megkötött előszerződés volt, amelyet nem követett végleges szerződéskötés.

A testület MSZP-s és SZDSZ-es tagjai, annak ellenére, hogy 24 képviselőből csak 13 vett részt az ülésen, az MDF-frakció támogatásával megszavazták az indítványt, amely több törvénysértő  elemet is tartalmaz. Ezek miatt az I. kerületi jegyző a Közigazgatási Hivatalhoz fordul - áll a közleményben. 

A világörökség részét képező, 18 ezer négyzetméteres területen fekvő Várkert Bazár a királyi palota részeként épült 1883-ban. A kulturális tárca 1999-ben döntött arról, hogy műemléki  helyreállítással többfunkciós rendezvényközpontot lehet létrehozni a jelenleg a világ száz legveszélyeztetettebb műemlékének listáján szereplő épületegyüttesből.

A bazár tulajdonosa a kulturális tárca, a hasznosításba adó szervezet pedig a Várgondnokság Kht., amelyben a minisztérium 85, a Budavári Önkormányzat pedig 15 százalékban tulajdonos.

(MTI)