Betarthatatlan munkaügyi szabályok
Másfél évtizede késik a magyar törvényhozás a foglalkoztatási viszonyokat szabályozó törvények összehangolásával, valamint - ami ennél is fontosabb -, a jogszabályok valós élethez igazításával. A lassú jogalkotás miatt most a hatályos jogszabályok alkalmazásának és értelmezésének egyeztetésére és ezen keresztül a foglalkoztatási kultúra és biztonság fejlesztésére vállalkoznak a munkaadói szervezetek és az Országos Munkabiztonsági és Munkaügyi Felügyelet. Mint azt Papp István, a felügyelet elnöke a tegnapi sajtótájékoztatón elmondta, nyitott partneri viszony kialakítására törekszik, amelyben a hatóság megismerheti az egyes ágazatok szakma-specifikus jellemzőit, a munkaadók számára pedig egyértelművé válhat, hogy egy munkaügyi ellenőrzéskor pontosan mit és milyen szempontok szerint vizsgálnak, milyen szankciók jöhetnek szóba.
Ma ugyanis több sebből vérzik a munkaügyi szabályozás és ebből adódóan az ellenőrzés következetessége is. A jogszabályok számos, egyszerűen betarthatatlan rendelkezést tartalmaznak, ugyanakkor a bírságolási gyakorlat sem azonos az ország minden pontján. Maga Papp sem tartja például reálisnak napi 12 órában maximálni a munkaidőkeretet a mezőgazdasági idénymunkák esetében - mint mondta, nem valószínű, hogy a kombájnok este hatkor lejönnének a földről, pláne, ha másnapra eső várható. Hogy ezen a nehézkesen működő törvénymódosítási procedúrától eltérő módon hogyan lehet segíteni, az egyelőre nem derült ki. Az viszont igen, hogy a felügyelet az autópálya-építésben érdekelt cégeken kívül az áramszolgáltatókkal és az építési vállalkozókkal is egyeztet a feketefoglalkoztatás és a munkabiztonság ügyében - Papp ettől komoly előrelépést remél, akár fél éven belül is.
Fejlődni pedig van hová, ugyanis az ez év első hét hónapjában folytatott 16 ezer vizsgált munkáltató 90 százalékánál találtak szabálytalanságot (ez a 95 ezer munkavállaló több mint felét érintette), 6200 esetben feketefoglalkoztatást. A legmagasabb bírság 8-10 millió forint volt, és az eddig jogerőssé vált határozatok alapján összesen 373 millió forint bírságot szabtak ki.
Ismét az őrző-védőkön
a sor A szürke zónában egyelőre nem kutat kampányszerűen a munkaügyi felügyelőség, az idén 583 esetben intézkedtek színlelt munkaszerződés miatt. Papp István elnök szerint addig nem lenne tisztességes széles körben vizsgálódni, amíg az egyelőre tisztázatlan jogszabályi háttér miatt tömegével bontják fel a kórházakban a megbízási szerződéseket. Néhány területen a nyár végén indul komolyabb ellenőrzés, az őrző-védő cégek például bizton számíthatnak "hatósági eligazításra".