Az MTA vezetése az idén januárban döntött úgy, hogy a 2007-2012 közötti időszakra új pályázati feltételekkel írja ki támogatási programját. A kutatócsoportok támogatási szerződése ez év végén lejár, ezért hirdettek új pályázatot. Az új támogatási feltételek egyike az volt, hogy a kutatócsoportok nagysága feleljen meg a mérethatékonyság elvárásainak, ezért a legkisebb létszám három fő, de a valóban kívánatos létszám 5-10 fő között van. (A felsőoktatási intézményekben eddig nagyon sok egy-két fős kutatócsoport is dolgozott.) Egy másik támogatási feltétel az volt, hogy a kutatócsoportok még erőteljesebben épüljenek be a befogadó egyetem kutatási és oktatási munkájába.

Az Akadémia végül úgy döntött, hogy a korábbi 171 kutatócsoport helyett 79 alkotja majd 2007 januárjától a hálózatot, össztámogatásuk a korábbi időszakhoz hasonlóan évi 1,75 milliárd forint. Meskó Attila, az MTA főtitkára lapunknak elmondta: a kutatócsoportok által kért támogatási összeg 4,7 milliárd volt, ám ennek csupán a harmadát oszthatták ki.

A 2007. január 1-je után működő 79 kutatócsoport úgy áll össze, hogy az 58 eddig is működő mellett 21 új kutatócsoport indul. Bármely akadémikus vagy a tudományok doktora pályázhatott, és nyerhetett is megfelelő kutatási programmal; tehát a kutatóhelyek negyede új alapítású lesz. Meskó Attila szerint a nem támogatott csoportok jelentős része szintén kiváló munkát végzett, de nekik már nem jutott pénz. Meglátása szerint az elutasított csoportok felének meg kellett volna maradnia.

A támogatott kutatócsoportok közel felét nem akadémiai tag, hanem egy-egy MTA doktora vezeti. A kutatócsoportok tagjai egyetemi státusba kerülnek, erősítve a felsőoktatási oktatógárdát. A befogadó egyetemek vezetőivel külön-külön köt szerződést az Akadémia. Az Akadémia e döntésével is azt üzeni, hogy a szűkös költségvetési keretek között is támogatja a magyar felsőoktatás kutatási tevékenységét, ami a kutatóegyetemi modell megvalósulásának nélkülözhetetlen feltétele.