Klapka és a NATO-drót
- Cégem részére vettem meg a 9,4 hektáros, Budapest földrajzi középpontjától két kilométerre lévő földet, aminek fele a mezőgazdasági művelés alól kivont ingatlan volt - kezdi történetét üres telkén állva Klapka György. - Azt terveztem, lakópark vagy üzem építésébe kezdek, de a polgármester és a műszaki osztály akkori vezetője közölte, ehhez önkormányzati szabályozási terv kéne, amire azonban a hivatalnak nincs pénze. Ha átvállalom az önkormányzat helyett a költségeket, és kifizetem a kijelölt tervező díját, ők szerződésben vállalják, hogy a testület elé terjesztik jóváhagyásra a rendezési tervet.
Klapka csaknem hatmillióért el is készíttette a munkaanyagot, ám hiába, a műszaki osztály megfeledkezett az egészről.
Klapka időközben észrevette, hogy földjének a Rákos-patak felé eső része mocsarasodik, ezért engedélyt kért az önkormányzattól a feltöltésére. Közölték vele, hogy a tereprendezés nem engedélyköteles. Klapka újabb kis vagyont költött a birtokára. Alaposan meglepődött azonban, amikor az önkormányzat a főügyészségen beperelte, környezetszennyező anyagok elhelyezése miatt.
- Több vizsgálat tisztázott a vádak alól, a környezetszennyezésben a bíróság ártatlannak talált, s végre - öt évvel ezelőtt - a fővárosi önkormányzat belterületté nyilvánította a telkemmel együtt az egész részt. Ezzel elvileg belekezdhettem a munkahelyteremtő beruházásba. Számos befektető céggel tárgyaltam. Néhány eljutott a hivatal műszaki osztályáig is. Ott azonban mindegyiket úgy tájékoztatták, hogy beruházásuk előtt több méter mélyen ki kell cserélni a talajt. Ez minden érdeklődőt elriasztott. Hiába mutogattam nekik a bírósági ítéletet. Végül az önkormányzat területfejlesztési és városrendezési irodájának kérésére 33 millió forintért elvégeztettem a talajcserét, de ez sem volt elég. Újabb előírást találtak ki: telepítsek erdőt. A 7800 méter hosszú patak menti földsávból kizárólag az én tulajdonomban lévő 200 méteres részre írták elő turisztikai jellegű erdőterület létesítését.
- Az önkormányzat saját szabályozási tervében viszont az áll: távlati közterületekre fát ültetni nem lehet. Mégis erdőt kellett létesítenem. A terület mégsem hasznosítható. Csaknem 50 millióval csapoltak meg eddig, mégsem tudok mit kezdeni a földemmel.
- Mindebbe lassan, 78 éves koromra már bele is törődtem volna, mondván: majd egyszer talán a gyerekeimnek sikerül. De nemrég bizottság érkezett a területre, és ellenőrizték a 660 fa meglétét. A hőségtől azonban két szilvafa kiszáradt. Dörgedelmes jegyzőkönyvben rögzítették: köteles vagyok pótolni, és június 30-ig lekaszálni a gyomnövényeket, amit eddig is megtettem, egy traktort is tartok emiatt.
- A múlt héten utánfutós autóval Németországba kellett utaznom - több száz kilométert -, mert csakis onnan szerezhettem be a különleges NATO-drótot. Ilyenek vannak a legszigorúbb börtönök kerítésein. Kénytelen voltam ezer eurót kifizetni a borotvaéles késekkel felszerelt húsztekercsnyi drótért, mert ha ellopják a fáimat, "kikapok" az illetékes bizottságtól.
Andó Sándor, Kőbánya polgármestere állítja, hogy ő mindvégig patronálta a beruházás tervét. Az illetékes településfejlesztési és városrendezési osztály vezetője, Montvai József főépítész elmondta: 12 éve még az elődje kezdte el a telekügyet.
- Akkor csináltatták meg Klapka úrral a sokmilliós tervet az önkormányzat számára, de hogy miért fektették évekig, arról nem tudok mit mondani. Később a telek tulajdonosa építési törmelékkel töltötte fel a földjét, s azt már nem nézhettük jó szemmel, hogy a patak partján hat méterrel megemelkedett a talajszint. Jó pár hatósági bejelentést kaptunk, például Klapka szomszédjától, akinek a káposztaföldje vizesedett a vállalkozó talajrendezése miatt. A bíróság valóban igazat adott Klapkának abban, hogy földje nem vált szennyezetté, de talajvízfigyelő kutakat is létesítenie kellett volna - magyarázza az építési iroda vezetője, majd hozzátette: nyolc éve a főváros minden kerületben szabályozta az övezeti besorolásokat, így a kőbányai hivatalnak is módosítania kellett rendezési tervén. - Akkor döntött úgy a bizottság, hogy az egész Keresztúri út menti területre új terv készül, ezért a Klapka úr által kifizetett rendezési terv érvényét vesztette. Az új döntésünk szerint pontosan az ő területére eső, hat-hét méteres talajszint-emelkedés miatt vált szükségessé a fásítás. 2004 februárjában a testület jóváhagyta a szabályozási tervet, aminek része volt a belterületbe vonás is. Az ügy azóta a földhivatalnál van, először ott kell a területnek a termőföldekből való kivonását elintézni, s ezt követi a belterületbe vonás. Ezért jelenleg a terület jogilag még külterületi, így a parlagfű ügyében nem az önkormányzat az illetékes, hanem a Fővárosi és Pest Megyei Talajvédelmi Szolgálat. A kerületünk belterületein azonban kötelességünk ellenőrizni, hogy a tulajdonosok betartják-e a parlagfű-mentesítésre szóló előírásokat. Az erre vonatkozó törvények szerint pedig akár kényszerkaszálást is végeztethetünk - zárja le a témát Montvai József kerületi főépítész.
