Irak halálos csókja
A keddi demokrata párti előválasztás szenzációja, hogy Lieberman alulmaradt egy dúsgazdag, de a politikában újonc, ellenben határozottan háborúellenes jelölttel szemben. Ned Lamont úgy kapta meg a szavatok 52 százalékát, hogy a párt vezető személyiségei, élükön Bill Clinton volt elnökkel Lieberman mögött sorakoztak fel.
A harmadik hatéves mandátumának vége felé járó Lieberman igazi nagyágyú. A stabilan liberális Connecticutban eddig megingathatatlan volt a bázisa és országos szinten is jelentős szerephez jutott. 2000-ben történelmet írt: ő volt az első zsidó, aki felkerült az elnökválasztási szavazócédulára. Al Gore alelnökjelöltjeként csak néhány száz szavazat, illetve a Legfelső Bíróság fosztotta meg a sikertől. Négy évvel később elnökjelöltként is megmérette magát, nem sok sikerrel.
Lieberman bár sok kérdésben liberális, más esetekben kifejezetten konzervatív. Nem idegen tőle vallásos hitének felemlegetése. Morális kérdésekben - többek közt az őssejtkutatás ügyében - olykor a fundamentalista keresztyénekkel azonos nézeteket vall. A vízválasztó azonban az iraki háború, amellyel kapcsolatban igazi héjaként viselkedett. Makacsul él a pletyka, miszerint ő válthatja a védelmi miniszter posztján Donald Rumsfeldet.
Lieberman független jelöltként továbbra is versenyben akar maradni. A Demokrata Párt vezetői, akik eddig őt támogatták, már tegnap felsorakoztak Lamont mögé. Várható, hogy az új közvélemény-kutatásokban Lieberman visszaesik, a hivatalos jelölt pedig előretör. A republikánusok tisztában vannak vele, hogy Connecticutban nem tudnak nyerni, viszont fájdalmasan érinti őket egy, a Közel-Kelet és a nemzetbiztonság kérdéseiben Bush elnököt támogató voks elvesztése.
Lieberman veresége jól jelzi, hogy a Demokrata Párt szavazói egyre harciasabbak. A konzervatív oldal - és maga a szenátor is - ezt úgy állítja be, hogy a szélsőséges, az amerikaiak zömétől távol álló liberálisok eltérítik a pártot. Ez azonban nem feltétlenül igaz. Tény, hogy a demokraták között az iraki háború támogatottsága csupán 13 százalék, míg 86 százalék ellenzi Bush politikáját. Azonban a "békepárt" az öszszes amerikai között is vezet 60:36-ra.
A demokraták vezető politikusai, köztük a 2008-as elnökjelöltségre pályázó Hillary Clinton eddig óvatosan támogatták a háborút, most azonban fordulat állt be. Az egykori First Lady a múlt héten például egy szenátusi meghallgatáson olyan heves támadást intézett Rumsfeld ellen, hogy a vitára mindig kész miniszter csak annyit tudott mondani: - Ó, egek!
November 7-én a teljes képviselőházat és a szenátus egyharmadát választják újjá. A republikánusoknak mindkét házban kényelmes többségük van, ám ha ezt csak az egyikben is elvesztik, megnő a demokraták játéktere, és Bush utolsó két évére eddig elutasított kompromisszumokra kényszerülhet.
