- Az állatjólétinek nevezett beruházások nemcsak a jószágok, hanem az emberek jólétét is segítik - mondja Fabó Emánuel, miközben körbevezet istállóiban, megmutatva mangalicáit, szarvasmarháit, tenyészcsődörét. Az épületek nagy része ezekben a hónapokban üresen áll: a tehenek és juhok zöme a Szarvas melletti Békésszentandrás határában álló tanya körüli réten legelészik.

A feleségével és felnőtt fiával élő Fabó Emánuel abban bízik, hogy a Nemzeti Vidékfejlesztési Terv keretében a mindeddig saját erőből épített és bővített tanyáját ezentúl gyorsabban fejlesztheti. Lecserélnék a régi, kopott darálót, felújítanák a karámot, elkülönített helyet alakítanának ki a borjaknak, a juhok elé új etető kerülne, s minden istállóba önitatót szerelnének. Ma naponta többször, vödrökkel járnak körbe megitatni az istállóban tartott szarvasmarhákat. Az önitatók révén az állatok bármikor ihatnak majd, a gazdának és családtagjainak pedig kevesebbet kell cipekedni, több idő juthat más dologra.

Bár a néhány hónapja beadott pályázatról ma még csak remélik, hogy kedvező elbírálásban részesül, a több tucat önitatót már megvették, ezek nélkül ugyanis egyre nehezebben boldogulnának

- A pályázatba beírt fejlesztéseket akkor is meg kellene csinálnunk, ha nem kapnánk rá támogatást - ismeri el Fabó Emánuel, majd hozzáteszi: a most egy lépésben megvalósítani remélt fejlesztések az uniós pályázati lehetőség nélkül valószínűleg évekig elhúzódnának. A teljes beruházást a megtakarításaikból nem tudnák fedezni, a nagy összegű hitelfelvételtől pedig ódzkodnak. A gazda azt mondja: több birtokot látott már élete során elveszni, ezért maga sosem hazardíroz, csak annyit vállal, amiben biztos, hogy saját erejéből meg tudja valósítani. Bár a pályázat utófinanszírozású, de ha már a gazdálkodó kezében van a vidékfejlesztési hivatal visszaigazolása a támogatásról, azt egyes szaküzletekben elfogadják fedezetként.

Az ötven hektáron gazdálkodó, hatvannyolc éves termelő faluban lévő háza már több mint egy évtizede üresen áll. A férfi azt mondja: gyerekkorában tanyán nevelkedett fel, csak a téeszesítés kényszerítette a családját a településre, ám ő maga ott sosem tudott igazán megszokni, s a szomszédok sem igen szívlelték az évről évre gyarapodó állatállományt. A falubeli ház istállóját már csak takarmányraktárnak használják.

- Ha sikerül az idei tervet rendben letudni, jövőre átépítjük az egyik istállót - mondja a gazdálkodó, jelezve, hogy nyugdíjas kora ellenére, amíg egészsége bírja, nem tervez visszavonulást. - A juhoknak jobb helyük lesz, ha télire nagyobb légterű helyiségben lehetnek. Nemcsak jobban érzik majd magukat, de kisebb lesz a veszélye annak is, hogy valamilyen tüdőbetegséget szedjenek össze - fogalmaz Fabó Emánuel, majd mosolyogva hozzáteszi: ha nagyobb helyük lesz az állatoknak, talán akkor egy kicsit nagyobbra is nőnek majd.

Ha nagyobb helyük van az állatoknak, nagyobbra is nõnek?