Magasabb életkorban nagyobb dózis kell
A járványok során a legtöbb súlyos, kórházi ellátást igénylő, esetenként halálos kimenetelű szövődmény az időseket és a kisgyermekeket, a más betegség miatt legyengülteket fenyegeti. Az évente ismétlődő oltási kampányok során ezért elsősorban őket célozzák meg. Az eredmény kétségbevonhatatlan: a beoltottak között kevesebb a megbetegedés és a komplikáció, ám az időskorúak között évről évre a vártnál kisebb mértékű, és nem egyenletes a csökkenés. Az oltás hatékonysága szerológiai (laboratóriumi) módszerekkel is vizsgálható, de megbízhatóbb adatokat nyújt a járványtani értékelés. Az Egészségügyi Világszervezet adatai szerint a vakcinatörzsek és az adott járványt okozó törzsek kellő egyezése esetén az oltott, egészséges felnőttek 70-90 százalékánál bizonyulnak hatékonynak. A László kórház professzora, dr. Budai József az oltással elérhető védettséget a 65 év alatti korosztályban 75-90 százalékra teszi, míg az idősebb egészségesekben az oltás 50-70 százalékban előzi meg a megbetegedést, illetve a szövődményeket. Egy 2003-as ÁNTSZ-jelentés szerint a védőoltás az idős emberek körében a kórházi felvételek számát 25-39 százalékkal, az összhalálozási gyakoriságot 35-57 százalékkal csökkentheti. Mindeközben 2003-ban Magyarország az időseknek a (többi veszélyeztetett csoporttal együtt ingyenesen biztosított) influenza elleni védőoltások 40 százalék alatti igénybevételével Csehország és Szlovákia mellett az OECD-országok között az utolsók között szerepel, az éllovasok 75 százalékot meghaladó átoltottságával szemben.
A várttól elmaradó hatékonyságért azonban nem csak az érintettek tartózkodása okolható. Számos adat szól amellett, hogy a kor előrehaladtával, hasonlóan más szervek működéséhez, az immunrendszer is hanyatlásnak indul. Csökken a szervezet védekező képessége: fertőzéskor az immunsejtek a szükségesnél kevesebb ellenanyagot termelnek.
A houstoni (Texas) Orvosi Központban azt vizsgálták: nem lehetne-e a szokottnál nagyobb adag vakcinával az idős emberek renyhébb immunrendszerét fokozottabb teljesítményre serkenteni? Az oltóanyag a 2002-2003-ban járványt okozó háromféle elölt vírust tartalmazta. Kétszázkét, jó kondícióban lévő, 65-88 év közötti pácienst oltottak be a hatóanyag szokványos dózisával, másokat annak két- és négyszeresét tartalmazó vakcinával, megint másokat pedig hatóanyagot nem tartalmazó placebóval. Egy részük az előző szezonban kapott már oltást, vagy átesett influenzaszerű megbetegedésen. Valamennyiük ellenanyagszintjét meghatározták az oltás előtt és után egy hónappal. Az oltás esetleges nemkívánatos mellékhatásait (lázat, általános rossz közérzetet, az injekció helyének duzzanatát, fájdalmasságát) fél óra, 2 óra, 1 nap,
1 hónap, fél év elteltével vizsgálták. Lényegében a várakozásoknak megfelelő eredmény született. A vakcina hatóanyagtartalmának emelésével majdhogynem párhuzamosan fokozódott a vizsgálati személyek ellenanyagtermelése. A négyszeres adag beoltása után érte el a védettség azt a szintet, amelyet a szokványos adagolás mellett egészséges, fiatalabb embereknél tapasztaltak. És ami legalább ennyire fontos: mindeközben nem nőtt sem a mellékhatások intenzitása, sem a kockázatuk mértéke.
A vizsgálatnak nem az ad jelentőséget, hogy váratlan, falrengető, új felfedezéssel szolgált volna. A tudományos bizonyítékokon alapuló orvoslás szellemében amellett sorakoztat fel érveket, hogy, ha az idősebb korosztályok védőoltásának a hatékonyságában biztosak szeretnénk lenni, akár az adagoláskor, akár a hatóanyag előállításakor tekintettel kell lenni immunrendszerük "ellustult" állapotára is.
