Amikor egy cég vitatja a hatóság elmarasztaló határozatát, a bíróság egyes esetekben helybenhagyja a megbízási szerződések átminősítését munkaszerződéssé, máskor nem. A szó szerint perdöntő különbséget sok esetben a munkaadó által elkövetett adminisztratív hibák, figyelmetlenségek jelentik. A bíróságok - köztük a Legfelsőbb Bíróság (LB) - eddigi ítéleteiből szakértők szerint az olvasható ki, hogy e téren még korántsem alakult ki egységes joggyakorlat.

Az LB egyik ítélete például nem fogadta el a megbízási szerződés munkaviszonnyá minősítését abban az ügyben, amelyben betegszállító gépkocsi vezetésével volt megbízva valaki, aki egyebek között bizonyítani tudta, hogy a munkát más is elvégezhette, és erre volt is példa. A bíróság ítélete azon alapult, hogy a gépkocsivezető - bár megbízója autóján szállította a betegeket - munkaidejét maga osztotta be, és maga határozta meg az útvonalat és a betegek szállításának sorrendjét.

Nem volt ilyen szerencsés az egyik megyei lapkihordó vállalkozás, amelynek gépkocsivezetőit a hatóság bírósági jóváhagyással minősítette át munkavállalókká. A lapkihordók ebben az esetben is a megbízó autóját vezették, ketten dolgoztak egy autón, felváltva. A párban dolgozók egymás között szabadon megállapodhattak, milyen gyakran váltják egymást. A megbízó azonban az adminisztrációt illetően túlbuzgó volt: amellett, hogy egyik munkatársa minden reggel személyesen tartott eligazítást, a gépkocsivezetőknek naponta kellett vezetniük és leadniuk a menetlevelet, illetve a járatlapot, valamint a gépkocsi átadás-átvételéről szóló dokumentumot. Meg is buktak a Legfelsőbb Bíróság előtt, amely jóváhagyta az Országos Munkabiztonsági és Munkaügyi Felügyelőség (OMMF) által kiszabott 450 ezer forint büntetést és a szerződések átminősítését.

Ahhoz, hogy a cég elveszítette a pert, valószínűleg olyan adminisztratív melléfogások is hozzájárultak, mint az, hogy a megbízási díjat a bérfizetési listán munkabérként tüntették fel, és abból személyi jövedelemadót, sőt időnként munkavállalói járulékot is levontak, derül ki a per irataiból.

Gyakori hiba, hogy a vállalkozás megbízási szerződést köt a próbaidejüket töltő vagy a határozott időre szerződtetett munkatársakkal, az ellenőrzés során pedig azzal védekeznek, hogy ha beválik a próbaidős alkalmazott, akkor munkaszerződést kötnek vele. A helyzet azonban az, hogy a próbaidő kifejezetten munkaviszonyra jellemző jogintézmény, tehát az említett esetekben próbaidős vagy határozott idejű munkaszerződést kellett volna kötniük. Szintén gyakori eset, hogy szabadságukat töltő vagy betegállományban lévő eladók, recepciósok, adminisztratív dolgozók helyettesítésére vesznek fel valakit megbízási szerződéssel, holott ezekben az esetekben határozott idejű munkaszerződést kellene kötni - jelentette ki a munkaügyi témában jártas jogi szakértő. Általában azt sem fogadja el a munkaügyi hatóság, ha például egy építőipari cégnél a segédmunkással kötnek vállalkozási szerződést. A segédmunkás ugyanis semmi esetben sem rendelkezik az önálló munkavégzést lehetővé tevő önálló feladattal és döntési jogkörrel. Szintén felkelti a hatóság figyelmét, ha az egyazon munkahelyen hasonló munkakörben dolgozó alkalmazottak - például egy műszaki áruház eladói - között találnak néhány megbízási vagy vállalkozási szerződéssel foglalkoztatott munkatársat is. Ebben az esetben lehetetlen megindokolni a két munkakör közötti különbséget. De fennakadt már a rostán telefonos ügyfélszolgálat munkatársa, akinek a képzését is a megbízó cég biztosította, hipermarket takarítására szerződött takarítócég takarító alvállalkozója, akinek napi nyolc órát kellett az áruház területén töltenie, pizzafutár, aki időnként egyben a cég diszpécseri feladatait is ellátta.

Meg lehet azonban bukni előre nem látható fejlemények miatt is. Egy horgászegyesület halőrt foglalkoztatott vállalkozói szerződéssel. A halőr saját gépkocsiját vezette, saját munkaruhájában, saját telefonjával dolgozott, igaz, használhatta az egyesület halásztanyáját, és szerződésében meg volt szabva, mennyi időt kell a tavon töltenie, de senki sem ellenőrizte és utasította, hogyan végezze munkáját. Halőrünk azonban szabadidejében a büfében verekedésbe keveredett az egyesület egyik tagjával. Az egyesület vezetői úgy ítélték meg, ezáltal méltatlanná vált a halőri feladat ellátására, és ezzel az indokkal azonnal szerződést bontottak vele. A bíróság viszont ezt a lépést úgy értékelte, mint a munkaviszonyra jellemző fegyelmi jogkör gyakorlását, ezért jóváhagyta a szerződés munkaviszonnyá történő átminősítését. Igaz, az említett esetben a bújtatott munkaviszonyra utalt az is, hogy a halőrrel korábban már kötöttek egy határozott időre szóló, próbaidős munkaszerződést, és a megbízási szerződés szövege - szerencsétlen módon - szinte teljesen megegyezett a próbaidős szerződésével.

Egy másik perben, ahol a munkaügyi felügyelőség könyvelők megbízási szerződését akarta munkaviszonnyá átminősíteni, a Legfelsőbb Bíróság kimondta: az a tény, hogy a könyvelők a főkönyvelőnek beszámolni tartoztak, még nem jelent munkaviszonyt, munkájukat ugyanis önállóan, saját szakmai tudásuk és időbeosztásuk alapján végezték. A bíróság azt sem tekintette a munkaviszonyra utaló ténynek, hogy a könyvelők havi 15-20 órát a megbízó cég irodájában dolgoztak, míg munkaidejük fennmaradó részében saját lakásukon végezték munkájukat. A megbízó cég nevét is feltüntető névjegykártya, vagy az, hogy a megbízottnak a megbízónál e-mail címe, esetleg telefonszáma van, önmagában szintén nem jelent munkaviszonyt - vélekedik az egyik ügyvéd, akinek már sikerült a Legfelsőbb Bíróság előtt pert nyernie hasonló ügyben. - Azt mindenesetre javasolni szoktam ügyfeleimnek, hogy a szerződésbe írják bele, hogy a megbízott, illetve alvállalkozó szándéka egyaránt megbízási, illetve alvállalkozási, nem pedig munkaszerződés létrehozására irányult. Nem árt ezenkívül felhívni a figyelmet arra, hogy jelenléti ívet ne írassanak alá megbízottal vagy alvállalkozóval - ha orvosról vagy biztonsági őrről van szó, külön papíron vezessék, a vállalkozó mikor van jelen. Táppénzes papírt se vigyen senki a megbízójának, illetve a fővállalkozónak - javasolta az ügyvéd.

Szinte biztos, hogy nem lehet a szerződést munkavállalási szerződéssé átminősíteni, ha az alvállalkozó mással is elvégeztetheti a szerződés tárgyát képező feladatot, vagyis nem köteles személyesen részt venni a munka elvégzésében - jelentette ki Zara László, az Adótanácsadók Országos Egyesületének elnöke. Ha a szerződésben nem szerepel, hogy a feladatot az alvállalkozó vagy a megbízott személyesen köteles teljesíteni, és a megbízó vagy a megbízott bizonyítani tudja, hogy az alvállalkozót legalább egyszer valóban valaki más helyettesítette, a pert az eddigi joggyakorlat szerint szinte biztosan megnyerik az adóhatósággal vagy az OMMF-fel szemben.