Választás után városházi csőd?

Nem kell 2010-ig várni, hogy Budapest rendkívül súlyos pénzügyi helyzete kézzelfoghatóvá váljon. A 2006-os választási költségvetés elfogadásával ugyanis a fővárosban "teljesen lesöpörték a padlást", az idén teljesen kimerítve a város pénzügyi tartalékait - állítja Atkári János. A főváros egykori "pénzügyminisztere" szerint - aki 12 éven át volt gazdasági ügyekért felelős főpolgármester-helyettes és Demszky Gábor egyik legfőbb bizalmasa - az önkormányzati választások után, október-novemberben likviditási gondokkal fog küszködni Budapest, körülbelül ötmilliárd forint értékben nem lesz fedezet a beérkező számlák kifizetésére. Ilyen helyzetben a rendszerváltás óta egyszer, 1994-95-ben - az expó lemondása idején - volt a fővárosi önkormányzat. A likviditási válság miatt késleltetik vagy lefújják majd a beruházásokat - jósolta a hatásköreitől korábban megfosztott, magát liberálisnak tartó Atkári.

Az 1990-es évek végén Budapest még 120 milliárd forintos értékpapír-állománnyal rendelkezett, mára ez gyakorlatilag nullára csökkent, pedig 30-40 milliárdot minden évben tartalékolni kellene.

Atkári szerint a főváros saját intézményeit is teljesen kivéreztette, hiszen erre az évre csak a beruházásokra van pénz, a működésre tavalyhoz képest hárommilliárddal kevesebb jut. Ehhez jönnek hozzá a kormányzati megszorítások hatásai, valamint az a sajnálatos tény, hogy a fővárosnak még ahhoz sincs pénze, hogy spóroljon, a körülbelül ötmilliárdos racionalizálási tartalékot (amelyből például az elbocsátottak végkielégítését is fizetnék) már az utolsó fillérig elköltötték.

Rövid távú politikai érdekek miatt felélik a város jövőjét - aggódik Atkári. A főváros hétéves fejlesztési tervében már 2004 végén 170 milliárd forintos lyuk tátongott, vagyis a következő hét esztendőre tervezett beruházások megvalósításához akkor ennyi pénz hiányzott. Mára ez az olló még jobban szétnyílt, és már 350-400 milliárd hiányzik. A főváros vezetői a problémát úgy oldották meg, hogy 2008-tól kezdve egyetlen fillért sem irányoztak elő oktatási, kulturális, egészségügyi, szociálpolitikai, gyermekvédelmi és városrehabilitációs fejlesztésekre. Nem arról van szó, hogy le kell mondani, mondjuk egy gyalogoshíd megépítéséről, hanem arról, hogy az intézmények napi működéséhez szükséges infrastruktúra felújítására nem tud majd költeni a főváros.

Nem osztja elődje aggodalmát Ikvai-Szabó Imre (SZDSZ) főpolgármester-helyettes. Mint lapunknak elmondta, hivatalba lépése óta havonta végeznek likviditási vizsgálatot a fővárosban, hogy pontosan tudják, mennyi pénz is van a kasszában. Ikvai szerint a vizsgálatok - amelyek adatai, lévén közpénzről szó, nyilvánosak - nem mutatnak negatívumot. Nincs semmilyen "túlköltés", az idei költségvetés szigorú és óvatos - hangsúlyozta.

A stratégiai részvények eladásáról elmondta, azok értékesítéséből mintegy hétmilliárd forintos bevételre számítanak. Ez a pénz valószínűleg csak jövőre folyik be, ezért abszurd azt állítani, hogy az idei, Atkári által vélelmezett likviditási válság kezelésére fordítanák a részvénybevételeket. A főpolgármester-helyettes szerint a részvények eladása körültekintően történik, a főváros két brókercéget is megbízott a feladattal.

Ikvai elismerte, hogy a hétéves fejlesztési tervben 2008-tól valóban egyetlen fővárosi fillér sem szerepel az Atkári által említett ágazatokban. De mindössze arról van szó - közölte -, hogy a főváros EU-támogatásokból tervezi megvalósítani ezeket a fejlesztéseket, ezért azokat máshogyan számolják el.

Atkári (elöl) és Ikvai-Szabó. Máshogy látják ugyanazt
Atkári (elöl) és Ikvai-Szabó. Máshogy látják ugyanazt
Top cikkek
1
Érdemes elolvasni
NOL Piactér

Tisztelt Olvasó!

A nol.hu a továbbiakban archívumként működik, a tartalma nem frissül, és az egyes írások nem kommentelhetőek.

Mediaworks Hungary Zrt.