1973-ban végzett az ELTE-n. 1975-ben fogalmazóként helyezkedik el a bíróságon. 1976-ban nevezik ki bíróvá. Dunaújvárosban kezdi az ítélkezést. 1978 januárjától a Pesti Központi Kerületi Bíróság bírája. 1984-től a Fővárosi Bíróságon dolgozik. Fia jövőre érettségizik. Gazdasági bűncselekmények szakterületet oktat az ELTE szakjogászképző intézetében.

Diós Erzsébet ítélkezett a rendszerváltozás utáni első bankbotrány ügyében. Az Ybl Bank vezetőit nagy vagyoni hátrányt okozó hűtlen kezelésben és okirat-hamisításban mondta ki bűnösnek, amiért indokolatlanul nagy kockázatot vállalva nyújtottak hitelt a bank tulajdonosainak érdekkörébe tartozó vállalkozásoknak. Az ítélet később jogerőre emelkedett.

Az Agrobank-ügyben első fokon felmentette a tizenegyrendbeli gazdasági vesztegetéssel vádolt bankvezetőket, a másodfokon eljáró bíróság azonban törvénysértőnek minősítette tevékenységüket, és a bank vezérigazgatóját jogerősen letöltendő szabadságvesztésre ítélte.

A Tocsik-perben első fokon felmentette Tocsik Mártát a különösen nagy vagyoni hátrányt okozó hűtlen kezelés vádja alól, a másodfokú bíróság azonban új eljárás lefolytatását rendelte el, s abban Tocsikot első fokon bűnösnek mondták ki, másodfokon azonban felmentették.

Elsőfokú ítéletében felmentette Sándor Istvánt, az egykori KBI Papa fedőnéven ismertté vált főnyomozóját a vesztegetés, a hivatali viszszaélés és az államtitoksértés vádja alól. Másodfokon a bíróság bűnösnek találta és pénzbüntetésre ítélte a nyugalmazott alezredest. Felülvizsgálati eljárás keretében a Legfelsőbb Bíróság ezt a döntést felülbírálta, és Papát minden vád alól felmentette.

Ugyancsak ő mentette fel első fokon Princz Gábort, a Postabank 34 milliárd forintos hűtlen kezeléssel, valamint gazdasági társaság vezető tisztségviselőjének visszaélése vétségével vádolt egykori első emberét. Az ítélet még nem jogerős.

Diós Erzsébet tárgyalja Szabadi Béla volt földművelésügyi és vidékfejlesztési minisztériumi politikai államtitkár perét, akit az FVM gazdálkodásával összefüggésben sikkasztással és hűtlen kezeléssel vádol az ügyészség.

- Önt milliárdos gazdasági perek bírájaként ismeri az ország. A Fővárosi Bíróság honlapján ugyanakkor a neve mellett az áll: "fiatalkorúak ügyei".

- Azokban a büntetőperekben, amelyeknek fiatalkorú vádlottjai is vannak, csak az ilyen feladatokra kijelölt bírók járhatnak el, és az egyik ülnöknek pedagógusnak kell lennie. A jelzés csupán arra utal, hogy ilyen ügyeket is tárgyalhatok.

- Pályája egy pontján elhatározta, hogy "mától elsősorban nagy gazdasági pereket fogok tárgyalni"?

- A matematika sosem volt az erősségem, ha tehetem, a bűnügyi költségeket még ma is csak egyszer számolom ki, mert nem akarok kellemetlen meglepetéseket szerezni magamnak azzal, hogy a második nekirugaszkodásra esetleg más eredmény jön ki... Így alakult. Kezdetben mindent tárgyaltam. Két évig dolgoztam a Dunaújvárosi Városi Bíróságon, ahol én voltam az egyetlen büntetőbíró; ott, ha akartam volna, sem válogathattam volna az ügyek között. Ezzel együtt mindig is érdekeltek a gazdálkodással összefüggő büntetőügyek. Meggyőződésem, hogy az ember bizonyos szintig bármit képes megtanulni. Ha kellő alapossággal olvasgatja éveken át a szakvéleményeket, hallgatja a szakértők magyarázatait, és jól kérdezgeti őket a tárgyalásokon, idővel megtanulja a szakmájukat a bírói döntéshez szükséges mértékben.

- Olykor az élet elleni ügyekben is történnek a laikusok számára nehezen követhető fordulatok, a gazdasági ügyekben azonban olykor már az sem egyértelmű, hogy ami történt, bűncselekmény volt-e, vagy csak "egy szokatlan gazdasági megoldás".

- Nagyon sok gazdasági, vagy a gazdálkodással összefüggő más bűncselekmény esetében még nincs kialakult bírói gyakorlat. A rendőrség és az ügyészség sincs könnyű helyzetben, amikor egy feljelentés kézhezvétele után arról kell dönteni, elrendelik-e a nyomozást, vagy megtagadják. Számtalan törvény született a rendszerváltozás óta a gazdálkodással összefüggésben, a többségüket ráadásul az elfogadásukat követően rövid időn belül többször is módosították. Fél évszázada nem használt fogalmakat kellett s kell ma is újratanulni és alkalmazni. Vannak törvények, amelyek alapján mindmáig egyetlen büntetőeljárás sem indult. Más új - azaz a rendszerváltozás óta bevezetett - bűncselekményfajtákban csak egy-két ügy jutott el a bírói szakaszig. Ezekben a nyomozó, a vádhatóság és maga a bíróság is csak azt követően kezdhette meg kialakítani a maga nyomozati, vádemelési és ítélkezési gyakorlatát, miután az első büntetőügyekkel szembetalálta magát. Megjegyzem: nemcsak az igazságszolgáltatás járt így, hanem a gazdasági élet szereplői is. Olykor egészen kis dolgokon múlhat, hogy valaki az év vállalkozója lesz-e vagy több év börtönbüntetés vár rá.

- Nem szerencsés, ha egy cégvezető minden döntése után fél lábbal a börtönben érezheti magát.

- Ennyire azért nem rossz a helyzet. Ha nem is mindig könnyen, de el lehet dönteni, és általában el is tudjuk dönteni, hogy egy társaság pénzügyi helyzete a rossz gazdálkodás vagy szándékos bűncselekmény következménye-e. Az ilyen ügyek jobbára azért tűnnek olyan misztikusnak, mert az esetek egy részében már a nyomozati szakban nagy sajtóvisszhangot kapnak, sőt, még az előtt, hogy a feljelentés a nyomozó hatósághoz megérkezik. Mindenki várakozással tekint a nyomozás és a per elé, majd csalódott lesz, ha nem olyan ítélet születik, amire számított.

- Még ha csak ezért lennének csalódottak... A nagy gazdasági ügyekben a feljelentés és a nyomozás adatai szerint sokmilliárdos sikkasztás az ítélethozatalra gyakran egy megrovást is alig érdemlő okirat-hamisítássá olvad.

- Azért az esetek többségére nem ez a jellemző. De sokan például akkor is feljelentést tesznek, ha üzleti partnerük nem fizeti meg határidőre a tartozását, noha ez egy rutinszerű polgári peres eljárással elrendezhető konfliktus. A többség elmegy ugyan a polgári bíróságra is végrehajtást kérni, de biztos, ami biztos, feljelentést is tesz, mondván: milliókkal, százmilliókkal tartozik nekik valaki. Mintha azon múlna az ügy megítélése, hogy mekkora a követelés. Olykor azért kell elrendelni a nyomozást, mert csak büntetőeljárás keretében tisztázható, hogy mi történt. Annak pedig megvannak a maga szigorú szabályai, amelyek azt is rögzítik, hogy mit, mikor, milyen eljárás keretében végezhet el a nyomozó hatóság. Azonban abból, hogy egy feljelentés alapján elrendelték a nyomozást, még nem következik, hogy az illető el is követte a bűntettet. Sőt, még abból sem, ha az ügyész vádat emel ellene. A vádirat az egyik fél álláspontját tükrözi, nem többet, nem is kevesebbet. A bíróság előtt a védelemnek is módjában áll kifejteni az álláspontját, a per valamennyi résztvevője kérdéseket tehet fel a szakértőknek, új szakértők kirendelésére is lehetőség nyílik, ha a nyomozás idején kirendeltek szakvéleményével szemben jogos kifogások merülnek fel, vagy két szakértő egymással ellentétes véleményt tesz le a bíróság asztalára.

- A laikus szemlélőt olykor meglepik az igazságügyi szakértők, amikor ugyanarra a kérdésre homlokegyenest más választ adnak, vagy a per közben megváltoztatják, visszavonják szakvéleményüket.

- Sajnos kevés a jó igazságügyi szakértő; azt ne tőlem kérdezze, hogy miért. Olykor már az is komoly kihívás a bíró számára, hogy találjon valakit, aki elviselhető határidőn belül elvállalja a megbízást. Tévedés azonban, hogy a szakértők rendszeresen és jelentős mértékben módosítanák a szakvéleményüket, vagy gyakorta visszavonnák azt. Vannak egymásnak ellentmondó szakvélemények, amelyek hátterében az esetek többségében az áll, hogy a kirendelt szakértők más szakmai iskolákat képviselnek. A bíróság számára az ilyen ellentmondások feloldhatók.

- Általánosan elfogadott nézet, hogy újabb és újabb szakértői kirendelésekkel a végtelenségig elnyújtható egy per, ha valakinek az áll érdekében.

- Jóval több oka van annak. Ezek az ügyek általában bonyolultak: már maguk a vádiratok is terjedelmesek, emellett a bírónak olykor 50-100 ezer oldalnyi mellékletet kell elolvasnia.

- Végigolvassa a 100 ezer oldalt?

- Persze. Minden lapot legalább egyszer a kezembe veszek és elolvasok, mint az egyetemen. Sosem tudhatja az ember, hogy melyik oldalon talál valamit, ami alapjaiban befolyásolhatja az ügy megítélését... Az ilyen terjedelmes anyaggal megtámogatott ügyeket értelemszerűen nem lehet a vádirat beérkezését követő hetekre kitűzni. Miután az ilyen típusú ügyekben általában több vádlott van, s többségüket nem egy ügyvéd képviseli, termet kell találni, ahol a tárgyalás lefolytatható. Rég kinőttük már a Fővárosi Bíróság épületét. Olykor komoly tárgyalásokat folytatunk bírótársaimmal, hogy ki mikor készül egy "nagy ügy" tárgyalására, mert a jelenlegi teremviszonyok közepette egy időben négy-öt, nagy érdeklődésre számot tartó, sokvádlottas pert nem tudunk letárgyalni.

- Így viszont mire megszületik az ítélet, az ártatlannak bizonyult cégvezető vállalkozása csődbe megy...

- ... sőt, csődbe mehetnek a perben érintett vállalkozás partnerei is, akik a büntetőeljárás miatt nem jutnak hozzá a pénzükhöz. Sajnos lehetnek ilyen következmények is.

- Közben eltűnik a pénz is. Márpedig nem sokat ér a büntetés, ha a tettes néhány év múlva szabadon élvezheti az elsíbolt milliárdokat.

- Sajnos a mai gyakorlat mellett egyet kell értenem a közvélemény azon részével, amely úgy vélekedik: van az a pénz, amiért már akár több évig is megéri ülni. Büntetőjogunk ma nem teszi érdekeltté a vádlottakat az okozott kár megtérítésében. Én egy sokmilliárdos ügy vádlottjait sem ítélhetem el 120 évre, ők pedig a mai szabályozás mellett nem érdekeltek a kár megtérítésében, akkor sem kaphatnak ugyanis enyhébb, esetleg felfüggesztett ítéletet. Őszintén remélem, hogy az új Btk. változtat ezen a helyzeten, különben a bűncselekményekből származó pénzek újra és újra visszakerülnek a feketegazdaságba, vagy ami talán még rosszabb, tisztára mosva megjelennek a legális szférában.

- Figyelemmel kíséri az ügyei utóéletét? Mit érez, amikor a másodfok felmenti, akit ön elítélt, vagy fordítva?

- Bírónak lenni, ítélkezni - munka. Nem az életem múlik azon, ha egy ítéletemet a másodfok felülbírálja. A törvény épp azért ad lehetőséget a fellebbezésre a felek számára, hogy egy másik, bizonyos esetekben egy harmadik bíróság is megvizsgáltathassa az iratokat. Ez így van rendjén. Ha a másodfok mindig minden ítéletemet helybenhagyná, annak én persze személy szerint örülnék, de nem lenne értelme a fellebbezésnek. Az emberek azt mondhatnák: ezek összebeszélnek. Amikor meghozom az ítéletemet, a végén részletesen indoklom, hogy egyes bizonyítékokat miért vettem figyelembe, másokat miért zártam ki. Kevés döntés születik akkora nyilvánosság előtt, mint egy bírói ítélet. Aki végigüli a pert, az meg sem lepődik az ítéleten. És ezzel számomra az ügynek vége. Nem a bírói hivatás az egyetlen, ahol ugyanazokból az adatokból különböző emberek más és más következtetésre jutnak.

- A politikusok, a vádlottak és védőik, vagy éppen a befolyásosabb károsultak gyakran üzennek a bíróságnak. Az egyik gyors eljárást vár, a másik eleve elfogultnak tartja az eljáró tanácsot.

- Egyik sem zavar. A tárgyalóterembe csak a tényeket engedem be, minden mást kirekesztek. Engem nem zavar, ha a reggeli készítése közben a tévében azt a vádlottamat látom és hallom az ártatlanságát bizonygatni, akivel egy óra múlva a tárgyalóteremben találkozom. Ugyanez érvényes az egyéb "üzengetésekre" is.

- Az sem zavarja, ha a nyilatkozatokban más tényeket emlegetnek, mint amelyekkel ön az aktákban találkozott?

- Mindenkinek szíve joga azt mondani, és a törvényes keretek között úgy védekezni, ahogy akar.

Mindenki azt mond és úgy védekezik, ahogy akar