A kormány június 2-i döntése alapján decemberig mintegy hétezer, 2007 januárjától pedig további tízezer fővel csökkenti a közigazgatás létszámát. A minisztériumokban és háttérintézményeikben már folyamatos az "elbeszélgetés" azokkal, akik a távozók listáján szerepelnek. Közülük sokan úgy érzik, hogy "itt a világ vége", hiszen speciális szaktudásukkal nehezen találnak majd munkát.

Mindazonáltal ez év végéig érvényben van az úgynevezett Prémium évek program is, amelyet 2005. január 1-jén indított el a munkaügyi tárca, hogy lehetőséget teremtsen a fokozatos és méltányos kivonulásra a közszolgálatból. Azok a köztisztviselők, ügykezelők és közalkalmazottak vehetnek részt ebben, akiknek a munkaköre a közigazgatás korszerűsítése miatt megszűnik, de három éven belül nyugdíjjogosultságot szereznek, és legalább 25 éves, a közszférában eltöltött munkaviszonyt tudnak felmutatni. A program három évre szól, s a résztvevőknek vállalniuk kell, hogy részmunkaidőben, hetente legfeljebb 12 órát dolgoznak. Ellentételezésként a korábbi fizetésük 70 százalékát kapják, és a nyugdíj megállapításáig foglalkoztatottak maradnak.

Úgy tudjuk, a lehetőséggel eddig csak mintegy százan éltek. A mostani hétezer fős elbocsátási hullám várhatóan többeket késztet majd arra, hogy igénybe vegyék a Prémium évek programot - már ha eszükbe jut, hogy ez létezik még. Az utóbbi napokban mindenesetre nőtt azoknak a száma, akik a munkaügyi tárcánál érdeklődtek erről a lehetőségről. Más kérdés, hogy például egy ötvenhez közelítő nő nemcsak az előre hozott öregségi nyugdíjat nem tudja igénybe venni, a Prémium évek programba se tud belépni.

Szabó Endre, a Szakszervezetek Együttműködési Fórumának elnöke is megerősítette, hogy bár számol a kormány azzal, hogy az elbocsátottak egy része igénybe veszi a programot, annak eddig nem volt igazán sikere. Pedig a SZEF-elnök szerint a konstrukció a nyugdíjba vonulásig legalább átmeneti biztonságot nyújt. Szabó Endre ezt azzal magyarázza, hogy az érintettek egy része nem akarja vállalni, hogy eddigi keresetének csak 70 százalékát vigye haza, akkor sem, ha ezért egy héten csak tizenkét órát kell dolgoznia. Az elbocsátottak többsége abban bízik, hogy előbb-utóbb el tud helyezkedni. (Három évvel ezelőtt 6400 dolgozót bocsátottak el a közigazgatásból, s közülük ezerkétszázan ma is munka nélkül vannak.)

Információink szerint a létszámcsökkentésben érintett dolgozók 10-15 százaléka korengedményes nyugdíjazással is elbocsátható, a tapasztalatok szerint azonban a közigazgatásban nem népszerű ez a távozási mód, az elbocsátottak alig egy százaléka élt eddig vele.