A kép a Lehel úton készült, Angyalföldön. A képen látható burkolat a tűcsere-automata védőlemeze, tűcsere-automatát avat az akkori illetékes miniszter. A felavatást nagyon sokan nézték - meghívottak, a drogszakma jeles képviselői -, akik nyilván tanúk lehetnének egy perben, de még inkább vádlottak. Társtettesek.

(Én, a munkát kivéve, mindenhonnan elkésem - ez a hely csak 15 méterre van a pavilontól, ahol dolgozom, és már ott is voltam aznap reggeltől, de így is elkéstem, azzal fogok védekezni, hogy mire odaértem, működésbe helyezték az automatát - nem tudtam megakadályozni!)

A tűcsere-automata most is ott van - ez volt az országban az első.

A drogosok steril fecskendővel és tűvel való ellátására azért van szükség, mert ha nem jutnak steril fecskendőhöz, akkor a fertőzöttet használják, és olyan betegségeket terjesztenek, mint a hepatitis C vagy az AIDS, amelyek aztán másokat is elérhetnek, még az illetőnek fel nem róható módon is, pl. ha egy magzatról van szó, aki önhibáján kívül heroinista és AIDS-es is lehet, amikor világra jön.

Ezért a tűcsere okos dolognak számít, emberéleteket menthet meg.

Na, innen kezd érdekes lenni a dolog.

Az újságban azt olvastam, hogy az ügyészség megszünteti az eljárást egy bizonyos másik úr esetében, aki ellen ez az eljárás saját feljelentése alapján indult. Ő azzal foglalkozik, hogy a drogosokat steril fecskendővel és tűvel látja el. Azért tett feljelentést saját maga ellen, mert azt akarta, hogy az állam döntse el, hogy a tűcsere elvégzése törvénysértő, vagy nem.

Elérte, amit akart, a rendőrség - az ügyészség hozzájárulásával - eljárást indított. Az eljárás alapját az a törvény szolgáltatja, amely tiltja a drogozást elősegítő "anyagi támogatást". Emberünk nem is tagadhatja, hogy a steril fecskendőket azzal a szándékkal osztja ki, illetve cseréli, hogy azzal a drogfogyasztók drogot adjanak be saját maguknak és egymásnak. Az eljárást lezárták: a büntethetőséget kizáró ok miatt. De itt álljunk meg egy pillanatra.

Ha ugyanis ezzel a minősítéssel zárják le az ügyet, az azt jelenti, hogy a bűncselekményt a gyanúsított minden bizonnyal elkövette, csak valamely ok miatt - ezt nem közölték - nem büntethető. Ilyen ok lehet pl. súlyos elmebetegség, vagy más súlyos betegség, elhalálozás, 12 év alatti életkor stb. Ezek szerint bárki ellen lefolytathatnak egy ilyen eljárást, akinek nincs ilyen kizáró oka.

Mi van, ha a képen látható úr egészséges? Ellene lefolytathatják az eljárást? Hiszen ő nyilvánvalóan elkövette az említett "anyagi támogatást".

De én nem óhajtok denunciálni senkit, legkevésbé ezt az urat. Viszont kénytelen vagyok megállapítani, hogy furcsa egy állam a miénk. Nemzeti Drogstratégiát készíttet, amelyet az Országgyűlés elfogad, törvényerőre emel, és amelyben szerepel a tűcsere mint ártalomcsökkentő, megvalósítandó gyakorlat. Nem kevés pénzt áldoz az állam erre a célra. Ugyanennek az államnak a rendőrsége és ügyészsége pedig ezt a stratégiamegvalósító magatartást üldözi, mégpedig a Btk. alapján.

És itt a lényeg.

A drogfogyasztó "soft" célpont. Ott van az utcán, messziről ordít róla, hogy drogozik. Mint ahogy tudjuk ezt iskolás gyerekekről és egyetemistákról, de fiatalok más csoportjairól és a diszkólátogatókról is. Ez utóbbiak sokan vannak. Az iskolás gyerek nem rejtegeti a füvet, egyenesen büszke rá, el sem tudja képzelni, hogy ezért megbüntessék, mindent elmond, mindent aláír.

A drogfogyasztás is komoly bűncselekmény, de a "dealing" (a drog eladása) akár életfogytiglannal is büntethető, tehát: a szándékos, kegyetlenül elkövetett sorozatgyilkossággal egyenlő súlyú cselekménynek tartja a törvényhozó.

Ugyanakkor a törvény lehetővé teszi, hogy a fogyasztót betegnek tekintsék, és akkor enyhébb a büntetés, vagy nincs is.

Kezdettől fogva tapasztalható az a törekvés, hogy a drogbetegekkel foglalkozó személyek, főleg orvosok ellen is eljárjanak. Erről vannak tapasztalataim, de másoknak is. Nem csupán a bűnüldözés, de ismerünk egészségügyi hatóságot, amely egyik pillanatról a másikra betiltotta a methadonkezeléseket, de azt is tudjuk, hogy addiktológiai szereket nem törzskönyveznek ezzel az indikációval (javallattal) azért, hogy könnyen el lehessen járni a szert felíró orvos ellen. (Ha le nem bukott már valami 90 százalékos recepttel, hiszen lassan senki nem tudja, mit, milyen támogatással, ki írhat fel, és kinek, hová, hogyan kell arról jelentéseket beadni.) A törvényben szerepel, hogy nem szabad gyógyszert felírni a törzskönyvben nem szereplő javallattal.

Ráadásul, mint tudjuk, most éppen "lerendezés" van. A magyar állam, amely egyébként kicsiny, gyenge és szegény, időnként "lerendez" egy problémát, amelyet rendszerint ő maga okozott. A "lerendezés" azt jelenti, hogy valakik csúnyán rosszul járnak, talán bele is pusztulnak, esetleg sokan, sok magyar állampolgár.

A segítőket, orvosokat és bárkit, aki csak az ártatlan emberek érdekeit védi, pl. steril fecskendőkkel, azért kell kizaklatni a világból, hogy senkinek ne legyen kedve a drogosokon segíteni. És ez eredményes, mert míg pár éve két kéz kellett az ilyen szakemberek összeszámlálásához, ma már elég egy is. És nemsokára egy favágó fél keze is elég lesz.

És hogy addig sor kerül-e a cigaretta- és alkoholárusok megbüntetésére? Nem hiszem. Pedig a dohányzás és alkoholfogyasztás következtében évente kb. 50 000 ember hal meg országunkban.

De ezért nem üldöznek senkit.

Kivéve, ha csempészett a cigaretta vagy a pia...

Aki ezt nem érti, magára vessen!

A szerző addiktológus főorvos, Nyírő Gyula Kórház